Így jelzik a fogak a cukorbetegséget

A diabétesz lappangva alakul ki, gyakran csak súlyos szövődmények fellépése után fedezik fel. Ám vannak olyan jelek, melyek felvetik a magas vércukorszint gyanúját: a fogak és az íny állapota például sokszor komoly jelzésértékkel bír.

A cukorbetegség a test számos részét érinti, beleértve a szájüreget, fogakat is. Diabetes esetén nagyobb valószínűséggel jelentkeznek szájüregi problémák, például fogszuvasodás, fertőzések, gyulladások – mondja dr. Polyák Annamária, a a Cukorbetegközpont diabetológusa. 

Ínygyulladás, fogszuvasodás

A cukorbetegek körében a leggyakoribb szájüregi probléma az az ínygyulladás. Magas vércukorszint esetén csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, a baktériumok könnyebben és gyorsabban elszaporodnak. A káros mikroorganizmusok a cukrot savakká alakítják– emiatt az íny könnyen begyullad, vérzik, kipirosodik és fáj.

A baktériumoknak a cukros környezet igen ideális, és ugyebár kezeletlen cukorbetegség esetén igen sok cukor van jelen a nyálban. A baktériumok összegyűlnek, a nyállal és az ételmaradékkal keveredve lepedéket képeznek, amit, ha nem távolítunk el megfelelően, akkor az fogszuvasodáshoz, fogkőhöz és fogínybetegséghez vezet.

Fordítva is igaz

Fontos tudni, hogy nem csak a cukorbetegség van hatással a fogakra/ínyre, hanem fordítva is: a szájüregi fertőzés, mint például a parodontitis, vércukorszint-emelkedést is okozhat (ahogy általában a fertőzések), ami viszont nehezebbé teszi a cukorbetegség kontrollálását. Cukorbetegség okozta egyéb szájproblémák:

• rossz lehelet,
• szájszárazság (a cukorbetegség dehidratációt okoz),
• afta, szájpenész,
• laza fogak,
• vérző, gyulladt, lehúzódó íny.

Amennyiben valaki az említett panaszokkal küzd, érdemes ellenőriztetni a vércukor szintjeit, mivel lehet, hogy a magas vércukorszint okozza a panaszait. Ha kiderül, hogy cukorbetegséggel küzd, akkor nagyon fontos a vércukorszint optimalizálása, ugyanis akkor nemcsak a súlyos szövődményeket kerülheti el, hanem a szájüregi panaszok is csökkennek/elmúlnak.

A kezelés minden esetben személyre szabott: enyhébb esetben elegendő lehet az életmódterápia (diéta, mozgás), ám ha az orvosa úgy ítéli meg, ezt kiegészíti a gyógyszeres vagy/és inzulinos terápia.