Így okozhat a pajzsmirigy menstruációs panaszokat

A menstruációs panaszok mögött igen gyakran áll a pajzsmirigy nem megfelelő működése. Pontosan miként függ össze a szerv működése a menstruációs zavarokkal?

A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő, pillangó alakú szerv, mely pajzsmirigy hormonokat termel (T4, T3). A mirigy számos tevékenységet irányít a szervezetben: szabályozza többek között az anyagcserét, a testhőmérsékletet, energiaszintet, a testsúlyt és bizony a menstruációs ciklust, a termékenységet is. A pajzsmirigy diszfunkciójának több típusa létezik, ám általában a pajzsmirigy hormonok túltermelése (pajzsmirigy túlműködés) vagy alultermelése (pajzsmirigy alulműködés) fordul elő.

Ezeknek létezik autoimmun típusa is, a Hashimoto betegség esetén főleg pajzsmirigy alulműködés, míg a Graves-Basedow kór esetén inkább pajzsmirigy túlműködés a jellemző. Érdekesség, hogy a nők nagyobb valószínűséggel szenvednek pajzsmirigy betegségben, mint a férfiak, így gyakori, amikor menstruációs zavarok és termékenységei problémák hívják fel a figyelmet a zavarra – mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Nők és pajzsmirigy

A pajzsmirigyzavarok igen gyakran a menstruációs panaszokban mutatkoznak meg, és az, hogy milyen tünetek vannak jelen, főleg attól függ, hogy milyen típusú pajzsmirigy-rendellenessége van a betegnek. Általában minél súlyosabb a pajzsmirigy probléma, annál súlyosabbak a menstruációs tünetek.

A pajzsmirigy segít a menstruációs ciklus szabályozásában, így zavarai rendszertelen vérzést, túl gyenge/ túl erős menstruációt, anovulációt is okozhatnak. Előfordulhat, hogy a menstruációs vérzés több hónapig nem is jelentkezik. Tanulmányok kimutatták, hogy a hypothyreosis-ban szenvedő nők körülbelül 23 százaléka tapasztal valamilyen menstruációs rendellenességet (pl. erős menstruációt, szabálytalan vérzést vagy a menstruáció hiányát).

A pajzsmirigy hormonjai közvetlenül befolyásolják a petefészkeket, és közvetetten kölcsönhatásba lépnek a máj által termelt nemi hormonokat kötő fehérjékkel (SHBG). Amennyiben alulműködés van jelen, úgy az SHBG szintje csökken, míg túlműködés esetén nő- mindkettő okozhat menstruációs panaszokat, mivel a probléma befolyásolhatja az ösztrogén anyagcserét, az LH, valamint az FSH termelést. 

Alul- és túlműködés

A pajzsmirigy betegségek befolyásolhatják az ovulációt, progeszteronhiányt okozhatnak, sőt, megzavarhatják az agyalapi mirigy hormonjait is, amelyek szintén jelentős hatást gyakorolnak a menstruációs folyamatra. Kezeletlen hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés) esetén a méhnyálkahártya túlságosan vastaggá válhat, így ez a szokásosnál erősebb vérzéshez vezethet.

Túlműködés esetén ennek a fordítottja igaz, vagyis akkor az a gyakoribb, hogy a vérzés túlságosan gyenge – mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán. Hozzáteszi, hogy pajzsmirigy alulműködésben az úgynevezett TRH magas szintje magasabb prolaktin szintet is eredményezhet, ami ritka vérzést, anovulációt, cisztákat és meddőséget is generálhat.

A kezelés

A pajzsmirigyzavarok terápiája az esetek többségében gyógyszeres: pajzsmirigy alulműködés esetén a hiányzó hormonok kerülnek pótlásra (van, amikor kombináltan a t4 és a t3 is), pajzsmirigy túlműködés esetén pedig pajzsmirigy hormon-gátló kezelést alkalmaznak. Fontos mindezek mellett az esetleges kísérőtünetek – például a szívpanaszok – megfelelő kezelése is). 

Amennyiben a hormonzavart nem lehet gyógyszeresen helyre billenteni (ez főleg pajzsmirigy túlműködés esetén fordulhat elő), akkor a hormon túltermelődésének okát kell megszűntetni. Mivel ez lehet pl. hormontermelő göb vagy strúma (pajzsmirigy megnagyobbodás), ilyenkor műtétre is sor kerülhet.