Így segítheti a böjt egészségünk védelmét
A böjt során felszabaduló hormonok elősegíthetik a sejtek megújulását – az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe napjaink kutatásainak fontos tárgyát képezi.
Az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, ami olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk: minden emberé más, a bélrendszerünk különböző szakaszain pedig eltérő az összetétele. Beleink egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett, kellő mennyiségű alvással és sporttal is javíthatjuk, és akár az is segíthet ebben, ha időnként csökkentjük a kalóriabevitelt, időszakosan vagy átmenetileg böjtölünk.
A böjt élettani háttere
A böjtölés élettani hátterére – vagyis az úgynevezett autofágia mechanizmusára – az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. Ez a görög szó az önemésztést jelenti, vagyis amikor a sejtjeink a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőle – magyarázza dr. Leiszter Katalin, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa. A böjthöz ez úgy kapcsolódhat, hogy bizonyos hormonok – például az éhezés során felszabaduló glükagon – termelődése és egyéb más hormonok együttes hatása az autofágia folyamatát serkentheti, tehát elősegítheti a sejtmegújulást.
Számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb, és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában – késő délelőttől kora estig – táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet.
Ennek is léteznek különböző variációi, például a 14/10-es, vagy a 18/6-os megosztás, de van olyan típusú böjt is, amikor a hét öt napján a megszokott módon étkezünk, két napon – lehetőség szerint nem két egymást követő napokon – pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyasztunk.
Ezért is hasznos
Az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe napjaink kutatásainak tárgyát képezi, mint ahogyan az is, hogy ez hatékonyabb-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéta. „Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet” – magyarázza dr. Leiszter Katalin.
A böjt azonban nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek, illetve számos alapbetegség – például szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos- és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok – esetén a böjt megkezdése előtt szükséges a kezelőorvossal konzultálni. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni.
A gasztroenterológus kiemeli: megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs fogyasztás, rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás (főként tiszta víz) javíthatja a bélnyálkahártya állapotát (integritását), a bél mikrobiom összetételét és diverzitását, valamint gyorsíthatja a bél tranzitidejét, vagyis azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik. Mindezek a tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Ennek oka többek között, hogy ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát, illetve a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amik szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez. Mindez azért különösen fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.
