Ilyen legyen a cukorbetegek vacsorája
Cukorbetegség esetén minden étkezésre oda kell figyelni, de a vacsorára különösen. Ebben segítünk.
A cukorbetegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mikor, mit és mennyit esznek, mert ha nem megfelelő a táplálkozásuk, úgy könnyen kikerülhetnek az optimális tartományból a vércukor értékeik. A legnagyobb fejtörést a vacsora szokta jelenteni, mivel ha a beteg nem választja meg jól a beteg, hogy mi kerüljön a tányérjára, az éjszaka/hajnal folyamán rendetlenkedhet a glükóz szintje. Drégely Anikó, a Cukorbetegközpont dietetikusa mondja el, hogy mit érdemes fogyasztani az esti órákban.
A diéta alapelvei
A cukorbetegeknek való diéta alapelve az, hogy nem szabad olyan ételeket fogyasztani, melyek hirtelen nagymértékben megemelik a vércukorszintet. Bár a diabetesszel küzdőknek is minden típusú tápanyagra szükségük van (fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra), azonban nem mindegy, miből mennyit fogyasztanak. Különösen igaz ez a szénhidrátokra, hiszen ezek vannak leginkább hatással a szervezet vércukorszintjére. Aki cukorbeteg, jól tudja, különbséget kell tenni a gyors és a lassú felszívódású szénhidrátok között.
Javasolt leginkább a lassú felszívódásúakat a tányérra tenni, hiszen ezek kisebb mértékű, lassabb vércukorszint emelkedést okoznak. Természetesen egy kiegyensúlyozott cukorbeteg érendben fogyaszthatóak gyors felszívódású szénhidrátok is (például a gyümölcsök többsége is ide tartozik), ám nem mindegy, hogy ezt melyik napszakban is viszik be. Kevesen tudják ugyanis, de a nap folyamán más-más a szervezet inzulinérzékenysége. Azok, akik frissen diagnosztizált cukorbetegek, ezeket az alapelveket érdemes első körben átbeszélniük dietetikussal, aki ismerteti a diéta pilléreit, valamint személyre szabva meghatározza az étrendet, figyelembe véve az egyéni paramétereket.
A vacsora a legkényesebb kérdés
Manapság az emberek nagy része vacsorára igen nagy mennyiségeket fogyaszt: ennek oka, hogy egyrészt napközben a munka miatt kevesebbet tudnak enni, másrészt általában ekkor van együtt a család, így a nagyobb, közös étkezés ideje ekkorra esik. Nem is beszélve az esti nassolásokról.
Azoknak azonban, akik cukorbetegséggel küzdenek, a vacsora kérdésköre bonyolultabb, hiszen figyelembe kell venni, hogy az eseti órákban rosszabb az inzulinérzékenység. Lassul az anyagcsere, ráadásul gondolni kell arra is, hogy éjszaka hosszú idő telik el étkezés nélkül, így ha nem jól választja meg a vacsoráját, akkor hajnalban/reggel könnyen túl alacsonnyá válhat a vércukorszintje (hipoglikémia) – főleg akkor, ha inzulint is használ. Kérdés tehát, hogy mégis mi a legoptimálisabb vacsora a cukorbetegeknek, illetve, mikor érdemes azt elfogyasztani?
“A cukorbetegeknél a vacsorázás legjobb ideje személyenként változik, ez a páciens napi rutinjától függ. Általános szabály, hogy az alvás előtt kb. 2-3 órával egyen. Ha a vacsora után, lefekvés előtt még éhesnek érzi magát, érdemes először szénhidrátot nem, vagy alig tartalmazó élelmiszerek közül választani (például 1-2 szelet sonka, vagy sajt). Ha az éhségérzet továbbra is fennáll, fogyasszon kb. 10-15 gramm lassan felszívódó szénhidrát tartalmazó harapnivalót, ami lehetőleg magas rosttartalommal bír. Érdemes tudni, hogy a késő esti ételek plusz kalóriát jelentenek, ami súlygyarapodáshoz vezethet. És ha az esti étkezés után nassol – különösen a szénhidrátot tartalmazó ételeknél – , akkor másnap reggel magas vércukorszinttel ébredhet” – figyelmeztet a dietetikus.
Viszont, ha inzulint használ vagy cukorbetegség kezelésére alkalmas gyógyszereket szed, előfordulhat, hogy reggel hipoglikémiával ébred, ami rosszulléttel társul. Ha ez gyakran előfordul, mindenképpen beszéljen kezelőorvosával és dietetikusával is. Lehetséges, hogy a korábbi szénhidrát-elosztási javaslat nem megfelelő, és megfontolandó a pótvacsora beépítése, de előfordulhat, hogy napközbeni diétahiba okozza, és más étkezéseket ajánlhat estére is a dietetikus. A szakorvos pedig szükség esetén javasolhatja a gyógyszerek/inzulin adagjának módosítását, hogy ne legyen szükség késő esti nassolásra.