Ilyenkor erősödhetnek az asztmás tünetek

A viharasztmaként emlegetett jelenséget Melbourne-ben jegyezték le elsőként az 1980-as években, amikor egy vihar után ugrásszerűen megnőtt a kórházi kezelésre szoruló asztmások száma. Az esővel, viharokkal tarkított tavaszi és nyári hónapok a szénanáthával küszködőket is próbára tehetik.

A globális felmelegedésnek köszönhetően egyre korábban jelentkezik és egyre hosszabbra nyúlik az allergiaszezon. A tölgy, a fenyőfélék, az eperfafélék, a kőris, valamint a platán pollenkoncentrációja országosan az alacsony-közepes tartományban alakulhat, de az elkövetkező időszakban fokozatosan emelkedik, és egyre több helyen érheti el a tüneteket okozó közepes szintet a pázsitfűfélék virágpora is. A pollennaptár mellett azonban érdemes az időjárás előrejelzést is figyelemmel kísérni, ugyanis a légköri mozgások és viharok is nagy hatással vannak a szervezetre – mondja dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász szakembere. 

Nem minden eső hoz megkönnyebbülést

A pollenallergiások számára sok esetben nagy megkönnyebbülést jelenthet egy-egy kiadós eső, ami felfrissíti a levegőt, és érezhetően csökkenti a pollenszámot. Sajnos azonban a heves széllökésekkel kísért, viharral, zivatarral érkező eső után nem mindig lélegezhetnek fel az pollenallergiával küszködők, sőt akár tüneteik is felerősödhetnek. Ilyenkor ugyanis az erőteljesebb esőzés, a villámlás és a szél hatására szétrobbannak és mikroméretű darabokra szakadnak a pollenszemek. Míg az ép pollenszemek túlságosan nagyok ahhoz, hogy elérjék az alsó légutakat, ezek a mikroméretnyi pollentörmelékek akár a tüdő mélyebb régióiba is lejuthatnak, és súlyos asztmás rohamot, valamint heves allergiás reakciót válthatnak ki a betegeknél.

A viharasztmát nagy valószínűséggel a magas pollenszint és egy bizonyos típusú erős légáramlással járó zivatar egyedi kombinációja válthatja ki a szezonális allergiában szenvedő embereknél. Nem ismerjük még pontosan az okokat, ám szerencsére a tüneteket kiváltó viharok sem túl gyakoriak nálunk. A világ más részein azonban (pl. Ausztráliában), ahol az időjárási viszonyok nagyobb valószínűséggel idéznek elő ilyen eseményeket, már olyannyira elterjedt, hogy figyelmeztetéseket adnak ki, ha számítani kell a viharasztma bekövetkeztére. Európában az Egyesült Királyságban és Olaszországban dokumentáltak a viharasztmával kapcsolatos eseményeket.

A viharasztmát globális egészségügyi problémának tekintik a kutatók, ami valószínűleg mind gyakoribbá és súlyosabbá válik az elkövetkező években az éghajlatváltozás miatt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy azok a betegek is számíthatnak tüneteik erősödésére, akik korábban csak enyhe tüneteket mutattak.

Hogy előzhető meg a viharasztma?

Alapvető cél, hogy az érintettek elkerüljék azokat a külső tényezőket, amelyek tüneteiket kiválthatják. Ezek a külső környezeti hatások elsősorban azokat a betegeket viselik meg jobban, akiknek nem megfelelően kontrollált a betegségük. A vihar által kiváltott asztmás roham megelőzése szempontjából is fontos a jól beállított kezelési terv és a gyógyszerek előírásszerű szedése.

• Tavasszal és nyáron is legyen naprakész a pollen - és az időjárás-előrejelzésekkel kapcsolatban.
• Allergiás és asztmás betegeknek viharok, heves zivatarok idején célszerűbb bezárt ablakok mellett, beltéren tartózkodni.