Kefir vs. joghurt - ki kicsoda?

Két tejterméket állítottunk a szorítóba, de nem azért, hogy győztest hirdessünk, hanem hogy bemutassunk: egészségünk szempontjából mindkettő értékes. És persze érdekelt, mi a különbség közöttük?

Mindkét esetben úgynevezett savanyított tejtermékről beszélünk, vagyis az alap a tej. Ezután már csak az érésben szerepet játszó mikroorganizmusok és a készítés körülményei döntenek. Joghurt készítéséhez a tejbe egyedi joghurtkultúrát, vagyis baktériumokat adnak, majd 6-8 órára kicsivel 40 fok feletti hőmérsékleten tartják. Ezalatt a baktériumok elszaporodnak. Jótékony hatását elsősorban a belekben fejti ki, bővebben erről ide kattintva olvashat. 

A kefír is "élő táplálék", születését a kefirgombák, vagy kefirkultúra tejhez adásakor datálhatjuk. Élesztők és baktériumok keverékéről van szó, amelyek szobahőmérsékleten veszik kezelésbe a tejet, erjedésük során pedig a tejcukor tejsavvá, alkohollá és szén-dioxiddá alakul. Enyhén kesernyés, savanykás, ízén ezek ki is ütköznek, de sok termékben még a szénsavat is érezni.

Alkoholtartalma nem jelentős, 0,08 és 2 százalék között mozog, vagyis jelentősebb mennyiségű kefir a "fejünkbe szállhat". Ez utóbbi azért túlzás, de a szondák tényleg kimutathatják. Élettani hatása nagy vonalakban megegyezik a joghurtéval, fontos ásványi anyagok mellett folsavat, A-,B- és B-vitamint tartalmaz.

Fő előnye viszont, hogy probiotikum, de a joghurttal ellentétben a kefirben a tejsavbaktériumok mellett élesztő és ecetsavbaktériumok is vannak, ez utóbbiak kifejezetten előnyösek az immunrendszer erősítése és a vastagbél bélflórája szempontjából. Jót tesz a bőrnek, gyakran használják arctisztításra, a bőr hidratálására.

A joghurt vs. kefir párbaj tehát erős döntetlennel végződik, a lényeg, hogy fogyasszuk rendszeresen. A többi már ízlés dolga, a legjobb, ha mindkettőt napi táplálkozásunk részévé tesszük.