Komoly immunlökést ad az anyatej
Tudományos kutatásokkal alátámasztott közismert tény, hogy a baba számára minden szempontból az anyatej jelenti a legkiválóbb táplálékot. Most az is kiderült: az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban.
Sok tudományos publikáció jelent már meg arról, hogy az anyatejjel táplált babák kevésbé hajlamosak például az asztmára, az elhízásra és az autoimmun betegségekre, mint akik tápszert kapnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a tápszer rossz lenne, hiszen számos esetben előfordul, hogy az édesanya nem tudja szoptatni a gyermekét, mert nincs elegendő teje, vagy a szoptatást kizáró gyógyszert kell szednie. Azt ugyanakkor eddig csak sejtették, hogy az anyatejnek szerepe van a kicsik immunvédekezésében, de a mechanizmusról szinte semmit nem tudtunk – áll az MTA közleményében.
Kétszer annyi T-sejt képződik
A Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja vezetésével kimutatták, hogy az első hetekben majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt képződik a csecsemők szervezetében, ha anyatejet kapnak, mintha kizárólag tápszerrel etetik őket.
Ezek a sejtek az immunválasz szabályozásában játszanak szerepet, például enyhítik az anyatejjel kapott anyai sejtekre beinduló immunreakciót, és csökkentik a gyulladást. Emellett egyes jótékony bélbaktériumok, amelyek segítik a szabályzó T-sejtek működését, ugyancsak nagyobb számban fordulnak elő az anyatejes babák bélrendszerében.
Az eredményeink azt mutatják, hogy az első három hétben jelentős változás történik a szerzett immunitásban. Erre azért nem volt eddig emberektől származó adat, mert nehéz kutatási célra vérmintát venni egészséges újszülöttektől. Az ismereteink ezért főként állatkísérletekből származnak– fogalmaz Toldi Gergely.
A harmadik hét végére az anyatejjel táplált csoportban majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt lesz, ez az a sejttípus, amely az egész immunválaszt szabályozza. Szerepet játszik a gyulladásos és autoimmun betegségekben, de fertőzések esetén is.
Vizsgálják, mit jelent ez a későbbiekben
Az immunválaszt nem csak elindítani kell, de le is kell állítani, és ez a szabályozó T-sejtek funkciója. Az anya sejtjei az újszülött immunrendszere számára idegen antigéneket tartalmaznak, így szabályozás híján teljes erőből fellépne ellenük. Vagyis a több szabályozó T-sejt az anyai sejtek jobb tolerálását teszi lehetővé.
E vizsgálat eredményei közvetlenül nem adnak információt, hogy a tapasztalt különbségeknek van-e hatásuk a babák egészségi állapotára, betegségeikre, az immunrendszerük későbbi helytállására. A kutatók hosszú távon tervezik, hogy nyomon követik e gyermekek fejlődését. Azért döntöttek úgy jelen esetben, hogy egészen kis korban, háromhetesen veszik le a csecsemőktől a második vérmintát, mert Angliában ekkor még nem kapnak kötelező oltásokat (a BCG sem kötelező ott), így kevés olyan külső körülménnyel kell számolni, ami befolyásolná az immunrendszerüket az anyatejen kívül.
Más epidemiológiai vizsgálatokból azonban tudható, hogy a szabályzó T-sejteknél jellemző változás tapasztalható az allergiásoknál, az autoimmun betegeknél és a fertőzésen átesetteknél.
