Lehetek allergiás a nyárfaszöszre?

Elkezdték ontani magjukat a nyárfák, a vattaszerű magszőrök látványa néha olyan, mintha esne a hó. Aki ebben az időszakban tüsszög és könnyezik, gondolhatja, hogy ezek a vattapamacsok okozzák a tüneteit – pedig nem erről van szó.

A hűvösebb, esős napokat követő felmelegedés és napsütéses időszak miatt mindig hirtelen megnő a levegőben a pollenkoncentráció. Ilyenkor több növény pollenszórása egy időben zajlik, ami sokszor még a nem allergiás szervezetet is megviseli – mondja Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. 

A napokban elsősorban a nyír, a platán és a tölgy pollenszórása okoz tüneteket az arra érzékenyeknél, de szénanáthás panaszok jelentkezhetnek még tiszafafélékre, juharra, kőrisre és fűzre allergiásoknál is.

Ez nem pollen

Az a bizonyos vattaszerű anyag, amit mostanában egyre gyakrabban láthatunk a széllel szállni, az valójában a nyárfa terméséből és annak a szél általi terjedését segítő, levegővel telt részeiből áll. Az allergiás tüneteket a virágpor, vagyis a pollenek okozzák, ilyen allergén fehérjéket azonban a „nyárfaszösz” nem tartalmaz.

A nyárfa pollenszórása valójában már korábban lezajlott, szabad szemmel érzékelhető jelek nélkül, ahogyan a többi növény esetében is történik. Aki a nyárfa pollenre allergiás, március végén, április elején tapasztalta a szénanáthás tüneteket.

Meg kell találni a bűnöst

A levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják, ha valakinél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek. Ezeket az aktuális napi pollenjelentésben tudjuk nyomon követni. Jelenleg is több növény virágzik, így allergiavizsgálatra azért lehet szükség, hogy meg lehessen állapítani, pontosan melyik okozza a panaszokat.

Vérvizsgálattal meg lehet határozni az allergént, majd a panaszok és a vizsgálat eredménye alapján az allergológus személyre szabott kezelést állít össze, így az allergén növény pollenszórásának hátralévő heteit már szénanáthás tünetek nélkül tölthetjük.