Magas vérnyomás: gyógyszerek és életmód

A magas vérnyomás népbetegség, kezeléséhez a gyógyszeres kezelés mellett mindenképpen szükség van a megfelelő életmód folytatására is. Mutatjuk a főbb gyógyszerek hatásmechanizmusát, és a legfontosabb életmódbeli szokásokat.

Sokan úgy vannak vele, hogy a magasvérnyomás betegségre felírt gyógyszerek szedésével máris minden rendben lesz. Holott a kezelés nem csak a gyógyszerekre épül – hívja fel a figyelmet dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

Nem kizárólag a nagyon magas értékeket kell kezelni

Normális vérnyomásnak tekinthető, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm, de minden esetben 140/90 Hgmm alatt marad. Ha többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vagy ennél magasabb vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk. Ilyen esetben mindenképpen háziorvoshoz vagy meg inkább hypertonológushoz (magasvérnyomás specialistához) kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények – például szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség - megelőzése miatt.

Emellett azt is tudni kell, hogy nem csak a kiugróan magas értékek igényelhetnek kezelést, ugyanis van néhány olyan állapot, amikor a kis mértékben 140/90 Hgmm fölött mért értékeket is érdemes csökkenteni. Ilyen például szív-, ér-, agyi szövődmény fennállása esetében, mikor ezek a hypertonia következményei, cukorbetegség, vesekárosodás esetén, nőknél a menopauza utáni időszakban, és örökletes magas vérnyomás, és annak szövődményei kapcsán.

Gyógyszerek

A magasvérnyomás betegségre rendelt gyógyszerek különböző módon hatnak a szervezetre, másképp működnek, mások a hatások, az esetleges mellékhatások. A 4 fő típus (a továbbiak mellett):

• Vízhajtók. A vízhajtók (diuretikumok) fokozzák a só- és vizeletürítést, ezáltal csökkentik a keringő vér mennyiségét és ezzel a vérnyomást is. Ezzel párhuzamosan csökkentik az agyi szövődmények előfordulási esélyét, és hosszabb távon az érfal ellazulását is előidézik. Fontos, hogy kis adagban kell alkalmazni őket a hipertónia kezelésében, és ismert, hogy majdnem minden hatásmechanizmusú vérnyomáscsökkentőnek van diuretikummal kombinált változata.
• Bétaadrenerg-blokkoló szerek (béta-blokkolók). A béta-blokkolók a gyors pulzus- és vérnyomás-emelkedést gátolják meg. Ezt a hatást úgy érik el, hogy a vérerek falán és szívizomban elhelyezkedő „érzékelőket”, a béta receptorokat gátolják meg abban, hogy fogadják az adrenalin és noradrenalin hormon „üzenetét”, vagyis azt, hogy a szívnek erőteljesebben kell dolgoznia.
• Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek. Az angiotenzin, a renin és az aldoszteron mind olyan, a szervezetben termelődő anyag, amely természetes módon képes emelni a vérnyomást. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek ezeknek az anyagoknak a képződését gátolják, vagyis gátolják az angiotenzin képződést (ACE gátlók), vagy annak a hatását (ARB-k).
• Kalcium-antagonista szerek. A kalcium antagonisták, vagy más néven kalcium-csatorna blokkolók az izomsejtbe jutó kalcium mennyiségét szabályozzák, így az izomsejtek kevésbé tudnak összehúzódni, vagyis nem tudják csökkenteni az ér keresztmetszetét – nem emelkedik a vérnyomás.

A felsoroltakon kívül a palettán szerepelnek még a szükség esetén alkalmazható alfa-1 receptor blokkolók, aldoszteron antagonisták, a központi idegrendszerre ható,  fokozott szimpatikus aktivitást csökkentő szerek, valamint a direkt vazodilatátorok csoportja. A gyógyszerelés kapcsán azt is érdemes megjegyezni, hogy makacs, nehezen kezelhető magasvérnyomás betegség esetén többféle gyógyszer kombinációjára is szükség lehet.

Szívbarát életmód

A megfelelően kialakított életmód nem csak megelőzni segíthet a magasvérnyomás betegséget, de a kezelésének is része. Ennek alapjai:

• Kiegyensúlyozott táplálkozás. A rostban, gyümölcsökben, zöldségekben, teljes őrlésű gabonában gazdag, sóban szegényebb étrendet dietetikus segítségével a célokhoz, ízléshez, esetleges emésztési problémákhoz lehet igazítani. Érdemes a DASH diéta összetételéből kiindulni.
• Rendszeres mozgás. Heti 150-300 perc közepes intenzitású mozgás már eredményes a szív-érrendszer szempontjából. Általánosságban az állóképességi sportok, tehát a kocogás, a futás, a tempós gyaloglás és úszás, a kerékpározás hasznosak, ezek ugyanis olyan apró hajszálereket nyitnak meg, amelyek továbbítják a friss vért a szívizomhoz. Az újabb kutatások az úgynevezett intervallum edzések hasznosságát is bizonyítják, bár ezekhez szükséges egy alap-állóképesség, csak edzett, felkészült személyeknek ajánlott.
• Ideális testsúly. A táplálkozás és a mozgás is segít az optimális súly elérésében, amelynél a testtömeg-index 19-25 közé esik.
• Egészséges szokások kialakítása. A dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás limitálása (napi maximum 2 egység nőknek, 2-3 egység férfiaknak), a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás hozzájárul a normál vérnyomás eléréséhez, csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
• Pszichés egyensúly. A stressz mind a hipertónia kialakulásában, provokálásában és fenntartásában meghatározó szerepet játszik, bár a pontos hatásmechanizmusban nincs megegyezés. Megfigyelések szerint bizonyos alternatív módszerek, mint a jóga, a meditáció, a csikung, a tai chi képesek némileg csökkenteni a vérnyomás értékeket. Az egészen biztos, hogy az általános egészséghez mindenképpen hozzájárul a pszichés jóllét, tehát érdemes e téren mindenkinek megkeresni a számára elfogadható módszert.