Magyarországon is felbukkanhat a Chikungunya vírus

A vírust terjesztő szúnyogfajok már megjelentek Magyarországon, a betegség lázzal, fejfájással és ízületi fájdalmakkal jár. Védőoltás és speciális gyógymód nincs ellene, a leghatékonyabb védelmet a szúnyogcsípések elleni védekezés jelenti.

A klímaváltozás miatt hazánkban is megjelenhetnek olyan kórokozók, amelyeket őshonos csípőszúnyogaink terjeszthetnek, illetve itthon is felbukkantak már olyan szúnyogfajok, amelyek új, veszélyes betegségek potenciális hordozói. Utóbbi körbe tartozik a koreai szúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a japán bozótszúnyog. Az új betegségeket igyekszünk bemutatni több részben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon című kiadványa segítségével. Korábban itt írtunk a nyugat-nílusi lázról és az usutu vírusról, itt pedig a dengue-lázról. Most a Chikungunya vírusról lesz szó.

Európában már voltak esetek

A vírust először 1952-ben mutatták ki egy Tanzániában kitörő járvány során, a chikungunya jelentése „felhajló”, ami a fertőzés általi fájdalom hatására kicsavarodó ízületre utal. Afrikában és Ázsiában elterjedt, de az elmúlt 10 évben megjelent mind az öt kontinensen.. Európában először 2007-ben az olaszországi Emilia-Romagna tartományban jelent meg, akkor több mint 250 embert betegített meg.

Azóta Franciaországban is felbukkant, 2017-ben pedig mindkét országban nagy számban regisztráltak megbetegedést olyan embereknél, akik korábban nem utaztak a fertőzés szempontjából kockázatosnak tartott területekre.

Magyarországra minden évben érkeznek Chikungunya vírussal fertőzött személyek, de számuk egyelőre nem haladja meg a kettő-hármat, ám az olaszországi és franciaországihoz hasonló Chikungunya járványok felbukkanása hazánkban is várható.

Hosszan tartó maradványtünetek

A kórokozó világszerte mintegy hárommillió fertőzést okoz, legfőbb gazda szervezete az ember. Járványok kialakulásában a legfőbb terjesztői a hazánkban idegenhonos, inváziós egyipromi szúnyog és a tigrisszúnyog. Anyáról újszülöttre ritkán terjed, viszont a vírus átadódik szoptatás során.

A megfertőzött emberek mintegy 3-28 százaléka tünetmentes marad. Más esetben az inkubációs periódus általában 3–7 napig tart, majd jelentkeznek a tünetek: magas láz, hidegrázás, fejfájás, kötőhártya-gyulladás, túlzott fényérzékenység, ízületi gyulladás. A láz általában két-három nap után elmúlik, de a betegek 80 százaléka tartósan szenvedhet ízületi fájdalmaktól, valamint elhúzódó fáradtságtól, amely eltarthat akár évekig is.

Gyerekeknél és idősebbeknél nagyobb a kockázat, a felépülés menete elhúzódik. Fennáll a veszélye, hogy a fertőzés hatására akár súlyos fogyatékosság, krónikus ízületi fájdalmak, szövődmények alakulnak ki. A vírus ellen nincs védőoltás, és a betegség kezelésére sem áll rendelkezésre egyelőre specifikus gyógyszer, a tünetek enyhítésére viszont gyógyszeres kezelés alkalmazható. A védekezés leghatékonyabb módszere a megelőzés.