Már megint a D-vitaminnal van a baj

Tél végére a magyarok egyharmada extrém hiánnyal küzd. Főleg a fériak, de a gyerekekre sem figyelünk oda.

A D-vitamin nap alkalmából a legfrissebb kutatási eredményekre támaszkodó közös közleményt adott ki az Első 1000 Nap Program és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság. Ez alapján pedig van még mit javítani, de egész szépen haladunk.

Nagy a kockázat és nem figyelünk

A D-vitamin hiánya még mindig elég gyakori, aki nem gondoskodik a pótlásáról, annál február végére csaknem minden esetben kialakul a D-vitamin-hiány, tízből három magyart pedig kritikus mértékben érint az állapot. A férfiak vannak a legrosszabb helyzetben, közülük fele annyian szednek D-vitamint, mint a nők. Mit kockáztatnak? A hiányállapot durva betegségekhez vezet, például:

• csontfogyás;
• depresszió;
• autoimmun betegségek;
• fertőzések;
• bizonyos cukorbetegségek;
• emlő- és vastagbéltumor.

Jó hír, hogy míg 2013-ban a népesség csupán 12 százaléka szedett valamilyen D-vitamint tartalmazó készítményt, ez az arány napjainkra több mint háromszorosára emelkedett, és a budapesti lakosok az átlagnál tudatosabbak e tekintetben.

A gyerekeknek is fontos

A napi szükséglet főleg életkor és életmódfüggő, nemzetközi egységben kifejezve. Már csak azért is, mert az utóbbi időben új jelenségként bukkant fel a túlzott D-vitamin-bevitel, ami épp olyan káros lehet, mint a hiány:

• Csecsemők: 400-1000 NE;
• 1-6 éves gyermekek: 600-1000 NE;
• 6 év feletti gyermekek: 600-1000 NE;
• Serdülők: 800-1000 NE;
• Felnőttek: 1500-2000 NE;
• Túlsúlyos felnőttek: 3000-4000 NE;
• Terhes nők: 1500-2000 NE.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek, az egészen kicsik vitaminpótlására is odafigyeljünk, hiszen az élet első 1000 napjában a D-vitamin segít a cukorbetegség, valamint a túlsúly elleni harcban és hozzájárul az egészséges csontozat kialakulásához. A tapasztalat viszont sajnos az, hogy a szülők fele mintegy vízválasztóként tekinti az első születésnapot, ami után nyolcból négy szülő elhagyja a D-vitamin rendszeres pótlását.