Meddig „normális”, ha be vagyunk rekedve?

A rekedtségnek számos kiváltó oka lehet az egészen banálistól a komolyabb problémákig, esetenként nem árt utánajárni.

A rekedtség gyakori tünet, főleg az őszi-téli időszakban, lehet a hátterében állhat többek között légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások is állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.

Rossz szokások és fertőzések

A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad, ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is, gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet.

Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.

Komoly elváltozások a háttérben

A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz.

Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.

Helytelen hangképzési technika

A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk, a juvenilis diszfónia, a gyermekkori panaszok leggyakoribb formája is tartós rekedtség képében jelentkezik. A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben résztvevő izmok renyhesége is.

Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet, a kezelés mindkét esetben hasonló: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.

Mikor forduljon orvoshoz?

A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A következő esetekben a fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt:

• gyermekkorban jelentkező, elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség esetén;
• ha a rekedtség több hete tart;
• ha nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul;
• ha dohányzik.