Meglepő, mi okozhat depressziót és memóriazavart
A fáradtság, koncentrációs nehézségek, fizikai problémák gyakori és logikus velejárói az alvászavaroknak, ám ez még nem minden.
Ausztrál kutatók fedezték fel, hogy az alvászavarok, különösen az alvási apnoé ronthatja az ember azon képességét, hogy akár személyes emlékeit felidézze, valamint növeli a depresszió esélyét is. Az obstruktív alvási apnoé tulajdonképpen egy alvás közbeni légzéskimaradás, amikor horkolás mellett, hosszabb légzésszünet után a páciens hirtelen levegő után kapkodva ébred – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos. A tünetek nem pusztán kellemetlenek, és megzavarják az alvást, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek.
Az alvási apnoé mentális hatásait vizsgálva a kutatók többek közöt arra jutottak, hogy a depresszió gyakrabban fordul elő az apnoés betegek közt, ezen kívül érdekes megfigyeléseket tettek az ún. autobiografikus memória működésével kapcsolatban is.
Veszélyben vannak a személyes emlékeink?
Az autobiografikus memória a személynek azt a képességét jelenti, amellyel képessé válik megjegyezni bizonyos speciális információkat a személyes életével kapcsolatban. Korábbi kutatások már kimutatták az autobiografikus memória és a depresszió kapcsolatát. Az ausztrál kutatásban, amelynek eredményeit a Journal of the International Neuropsychological Societycímű szaklapban közölték, a kutatók a mélyebb összefüggéseket térképezték fel a három probléma – az alvási apnoé, a depresszió és a speciális memóriazavar – között.
A szakemberek 44 olyan felnőttet vizsgáltak, aki kezeletlen apnoéval élt és 44 olyat, akinek nem volt alvászavara. Mindannyiuknál a gyermekkori, a fiatalkori és a közelmúltbeli emlékek felidézését tesztelték. Kiderült, hogy az apnoés betegek 52%-a nem volt képes sok, specifikus részletet felidézni, míg ugyanez a jelenség az egészséges résztvevőknek csak 19%-át érintette. Különösen erős romlás volt megfigyelhető az apnoés betegek szemantikus emlékezetében. (Az epizodikus emlékezet információi személyes események, míg a szemantikus emlékezeté általános tények.)
Összességében a kutatók azt állapították meg, hogy az alvási apnoé rontja az agy képességét bizonyos típusú emlékek felidézésére, nagy valószínűséggel az érintett agyterület szürkeállományának csökkenése miatt. Az még további vizsgálatot igényel, hogy ugyanez a mechanizmus okozza-e a depresszió kialakulását is.
Ha megvan a diagnózis, hatékony lehet a kezelés
Ha az alvásproblémák állandósulni látszanak, ha zavarják a pácienst és akár a hálótársát is, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a probléma kezeléséhez. Figyelmeztető jel lehet, ha elkezdünk szorongani az elalvás miatt, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, ha nappal nehezen koncentrálunk, ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, ha romlik a teljesítőképességünk. Mindenképpen szomnológus feladata az alvási apnoé (légzéskimaradás) és a horkolás rendezése is, ami számos következményes problémát is megoldhat.
Legyen szó alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó egyéb problémáról, az első lépés, hogy kiderítsük, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás és szükség esetén az alváslaborban történő alvásvizsgálat során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos határozza meg, hogy a gyógyszeres kezelés, a pszichoterápiás módszerek vagy a kettő kombinációja hozhat tartós eredményt.
