Mellkasi fájdalom télen: a hideg vagy infarktus?

A hideg, szeles, fagyos idő mindenkinek megpróbáltatást jelenthet, de a szívbetegeknek pedig még körültekintőbbnek kell lenniük télen. A hidegben mellkasi fájdalom jelentkezhet, és megnő a szívinfarktus kockázata. Mutatjuk azt is, mikor kell azonnal mentőt hívni.

A hideg, tiszta levegő általában jót tesz a légzőrendszernek, de az arra hajlamosaknál, főként asztmásoknál akár görcsöket is kiválthat a tüdő légútjaiban, megnehezítve a légvételt. Bizonyos tényezők pedig mellkasi fájdalmat okozhatnak – ilyen lehet a légnyomás-változás, az alacsony páratartalom, a szél és a szokásosnál hidegebb idő. Ezek a körülmények fokozzák az idegrendszeri aktivitást, szűkítik az ereket, hatásukra összehúzódnak a tüdő izmai, a vér sűrűsége is megváltozik. Mindezek miatt például egy nagy hóban, hideg szélben történő gyaloglás egészen komoly megterhelést jelenthet a szívnek – mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, mellkasi fájdalom specialista. 

Egy diagnosztizálatlan szívprobléma esetén akár a hidegben való tartózkodás is kiválthat mellkasi panaszokat. Ráadásul ilyenkor az erek összehúzódása megemeli a vérnyomást és a szívnek az is nagyobb erőfeszítést jelent, hogy fenntartsa az egészséges testhőmérsékletet. Ha pedig erős a szél, és esetleg nem is vagyunk megfelelően öltözve, sokkal gyorsabban veszítünk a hőmérsékletünkből. Ha pedig a hőmérsékletünk abnormálisan alacsonyra esik, tehát tartósan 35 Celsius-fok alatt marad, hipotermiáról, kihűlésről lehet beszélni, ami már kifejezetten károsítja a szívet is.

Kutatások szerint több szív-érrendszeri esemény fordul elő a hideg, téli hónapokban, ennek hátterét pedig több teória magyarázhatja. Az elsődleges rizikófaktor – évszaktól függetlenül – mindenképpen biológiai: a koszorúér-betegség mindig kockázati tényező, sajnos még azoknál is, akik nem is tudnak az érintettségükről. A koszorúér ugyanis, a többi érhez hasonlóan, szintén összehúzódik a hidegben, ami a meglévő károsodással együtt mellkasi fájdalomhoz, akár anginás rohamhoz, adott esetben szívinfarktushoz vezethet. Egy első tapasztalás esetén pedig nem feltétlenül könnyű megkülönböztetni az angina pectorist a szívinfarktustól. Melyek tehát azok a tünetek, amelyek szívinfarktusra utalnak?

• Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort. Ez az érzés a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.
• Fájdalom a felsőtest más részein. A fájdalom érintheti a karokat (nem feltétlenül csak a balt), a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot.
• Légszomj. Ez a tünet jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy anélkül is.
• Egyéb tünetek. Előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.

A nőknél – a férfiakhoz hasonlóan – a vezető tünet szintén a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, de ők gyakrabban számolnak be utólag szokatlan fáradtságról, hidegrázásról, hányásról, izzadásról, a lapockákba sugárzó fájdalomról. Mindkét nemnél jellemző, hogy az állapot fizikai aktivitás vagy lelki stressz hatására romlik, és gyakran pihenéssel sem javul. Az esetek kis részében ugyanakkor nincsenek jellemző tünetek – ez főként az időseknél és a cukorbetegeknél fordulhat elő. Amennyiben azonban bármilyen említett tünetet észlelünk, azonnal mentőt kell hívni. Az anginás roham és a szívinfarktus közti nagy különbség, hogy az angina a pihenésre és már kezelt betegeknél nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik.

Végül néhány tanács, hogyan vigyázzunk a szívünkre télen:

• Mindenképpen tartsunk fenn egy egészséges életmódot, a kiegyensúlyozott étrendre, rendszeres mozgásra és stresszkezelésre figyelve.
• Óvakodjunk a testhőmérséklet jelentős csökkenésétől, öltözködjünk melegen, rétegesen, különösen ügyelve a fej és a kiálló testrészek (fül, ujjak, lábujjak, esetleg orr) védelmére.
• Aki ismert és kezelt szívbeteg, ne terhelje fizikailag túl magát télen, akár egy nagyobb hólapátolást is érdemes másra bízni.
• Ha valaki kardiológiai rizikófaktorral rendelkezik (például magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterint, elhízás, dohányzás, mozgásszegény életmód), esetleg tüneteket tapasztal, mindenképpen vegyen részt kardiológiai kivizsgáláson, különös tekintettel a koszorúér állapotára.