Mennyire hasznos az egyre divatosabb időszakos böjt?

A koplalás hatására a sejtek megújulását stimuláló hormon szabadul fel, de az időszakos böjtre még nincs határozott tudományos álláspont, és a koplalás nem való mindenkinek.

Idén február 14-ére esett hamvazószerda, a húsvétot megelőző böjti időszak kezdete. Az év ezen szakában azonban sokan a vallástól függetlenül is léböjtkúrába, méregtelenítésbe kezdenek, így készülve a tavaszra. De van-e tudományos igazság a böjtölés mögött? Erre ad választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Az autofágia görög szóösszetétel, önemésztést jelent, ami a sejtek önlebontó folyamatára utal, amivel eltávolítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat: mint amikor néhány alkatrészcseréjével felújítjuk az autónkat. De hogy jön ez a böjthöz? Úgy, hogy az autofágia folyamatát egy olyan hormon, a glükagon stimulálja, ami a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig a sejtek megújulását eredményezi.

Variációk

Az autofágia sejtmegújító hatására alapozva több diétás koncepció is született az elmúlt évtizedekben, napjainkban a legnépszerűbbek ezek közül az időszakos böjtök. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Ennek több változata is létezik, ezek közül a leggyakoribbak:

• 16/8, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk és 8 órában lehet enni. A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtti és a késő délutáni periódusban engedélyezett. Ez talán a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható.
• 24 órás koplalás hetente két alkalommal, leggyakrabban vacsorától-vacsoráig.
• 5:2 étrend, amikor két, nem egymást követő napon csak napi 500-600 kalóriát fogyasztunk, ám a többi napokon a megszokottak szerint eszünk.

Az időszakos böjtök hatását egyre többen kutatják, de egyelőre még kevés az embereken végzett, magas tudományos értékű vizsgálati eredmény. A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárul a fogyáshoz, enyhén javítja a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a gyulladásos faktorokat.

 Ugyanakkor a vizsgálati eredmények sok esetben ellentmondásosak, illetve az előnyök nem nagyobbak, mint a hagyományos, tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendek esetén. A kutatók egyértelműen hangsúlyozzák, hogy további, hosszútávú és jól megtervezett tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy az időszakos böjt például bekerülhessen a civilizációs betegségek terápiás fegyvertárába, illetve a megelőzés eszközei közé.

Jótanácsok böjtöléshez

A böjt nem való mindenkinek. Mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén. Nem javasolt várandós és szoptató anyukáknak, illetve gyermekeknek sem. Böjtölés során előfordulhat fokozott éhségérzet, illetve tapasztalhatjuk a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenését, ezen segíthet a fokozatosság, illetve, ha a kúrát a kevésbé aktív napokon, például hétvégén kezdjük el.

Függetlenül a böjtöléstől az biztos, hogy a túlzott kalóriabevitel nem tesz jót az egészségünknek, viszont kétségkívül hasznos, ha a korunknak, nemünknek, aktivitásunknak megfelelő kalóriát tartalmazó, kiegyensúlyozott étrendet követünk.