Mennyire hatékony fertőtlenítő az ecet?

Laboratóriumban hasonlították össze az ecet hatékonyságát népszerű fertőtlenítő, baktériumölő szerekkel.

Napjainkban a takarítás mellett különös hangsúlyt kap környezetünk fertőtlenítése. A koronavírus ellen vitán felül rendkívül hatásos lehet, ám hosszú távon épp ellenkező hatást érhetünk el. A Tudatos Vásárlók cikke szerint allergiás reakciók, asztma, szénanátha írható az antibakteriális és fertőtlenítő szerek túlzott használatának a számlájára.

Baktériumok és gombák ellen

Sőt, ronthatják a gyerekek immunrendszerének kialakulását, de még antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához is hozzájárulhatnak. Takarítani viszont kell, a vegyszerek egyre elterjedtebb alternatívája pedig az ecet, a Tudatos Vásárlók annak járt utána, vajon mennyire jól fertőtlenít az ecet.

A válasz érdekében öt fertőtlenítésre használt szert hasonlítottak össze laboratóriumban. Ebből három kereskedelmi forgalomban kapható, népszerű „vegyszer”; egy házi keverék (vizes oldat, amely fele arányban tartalmaz étkezési ecetet és 5 százalékban gyógyszertári alkoholt); illetve egy 20 százalékos étkezési ecet. Az eredmény pedig:

• 60 perc alatt szobahőmérsékleten az összes vizsgált szer rendelkezik baktériumölő és gombaölő hatással.
• A 20 százalékos étkezési ecet gyakorlatilag tökéletesen fertőtlenít.

Gyakorlatilag 100 százalék

A fertőtlenítés előtti és utáni mikrobaszámok szerint az ecet hatékonysága 99,9999 százalék volt a vizsgált baktériumtörzsekre és 99,999 százalék a vizsgált gombatörzsekre, azaz gyakorlatilag 100 százalék. Amikor a reklámok „ismert kórokozókról és baktériumokról” beszélnek a reklámok, akkor általában a Tudatos Vásárlók által is vizsgált 2+4-re gondolnak, mert ezek szerepelnek a szabványokban, melyet a NÉBIH ír elő a fertőtlenítőszerek hatékonyságának vizsgálatához.

A konklúzió tehát: az ecet tehát ugyanolyan hatékony a 4 leggyakoribb baktérium és gomba hatástalanításában, mint a durvább vegyi anyagokat tartalmazó és drágább szerek.