Mi okozhat fájdalmat a mellben?

Szinte nincs is olyan nő, aki olykor ne tapasztalna bizonyos fokú kellemetlen érzést, fájdalmat egyik vagy mindkét mellében. Mutatjuk, mi állhat a háttérben.

Az emlők fájdalmának és érzékenységének számtalan oka lehet, ezek legtöbbször ártalmatlanok. A problémát elsősorban a hormonszint változásai generálják, amelyek gyakran az életkorból, illetve a menstruációs ciklusból adódó hormonális változások (pl. pubertás, menopauza, terhesség, menstruáció, szoptatás). Ha a mellfájdalom a menstruációs ciklushoz kapcsolódik, ciklikus mellfájdalomnak nevezik. A tünet része lehet az úgynevezett premenstruációs szindrómának (PMS), de előfordulhat önmagában is – mondja dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Hormonzavarok és fiborcisztás mell

A hormonszintek ingadozását kóros endokrin állapotok is kiválthatják, sajnos ingen gyakoriak az olyan endokrin betegségek, mint pl. az inzulinrezisztencia, PCOS, prolaktinoma. Szerencsére a legtöbb hormonális probléma könnyen orvosolható gyógyszeresen és/vagy életmódterápiával. Akár természetes, akár kóros folyamatok okozzák a hormonok mennyiségének ingadozását, ilyenkor általában mindkét mellben érezni a fájdalmat, feszülést. Érdemes továbbá tudni, hogy vannak olyan gyógyszerek, melyek hormoningadozást okozhatnak, így ezt is vegye számításba, ha a mellfájdalom jelentkezik.

A fiborcisztás mell olyan állapotot takar, amikor a mell(ek)ben jóindulatú, folyadékkal teli, mozgatható ciszta/ciszták találhatók, melyek körül a kötőszövet felszaporodik. Ezek a csomók ahogy közeledik a menstruáció, megduzzadnak, érzékennyé válnak, oka az ösztrogén/progeszteron egyensúlyának felborulása. Kezelése leggyakrabban progeszteronpótlással történik, ritkábban műtéti beavatkozás indokolt (főleg akkor, ha nagy a rosszindulatú daganattá való elfajulás esélye).

Daganatok, mellgyulladás és rossz melltartó

A mellekben lévő csomóknak igen sok típusa is ismert, melyek közt vannak jó-és rosszindulatú elváltozások is. Bár vannak tünetek, melyek segítenek megkülönböztetni egymástól a jó-és rosszindulatú daganatokat, ám a biztos differenciáldiagnózist az aspirációs citológia, a szövettan adja. A legtöbben, ha csomót találnak a mellükben, egyből rákra gondolnak, ám ha rosszindulatú, az általában nem jár fajdalommal (bár az igen veszélyes gyulladásos mellráknál jelen van nagyfokú fájdalom is). Jóindulatú daganatok, ciszta esetén elég lehet a megfigyelés, ha panaszt okoz, akkor a ciszta leszívása, daganatok műtéti eltávolítása.

Mellrák esetén műtétre minden esetében szükség van (ami lehet, hogy csak a daganatra korlátozódik, de az adott emlő levétele is indokolt lehet). Emellett kemoterápia/sugárterápia, gyógyszeres kezelés is szükséges.

A mellgyulladás (mastitis) egy bakteriális eredetű fertőzés, leggyakrabban a szoptató nőket érinti, melyet az emlők túltelítődése, a tejcsatorna elzáródása előz meg. Ilyenkor az érintett mell fájdalmas, a bőr vörös, meleg, az illető lázas, rossz a közérzete. Mivel baktériumok okozzák, antibiotikumos terápia szükséges a kezeléséhez, ám ha a probléma tályogképződéssel is jár, úgy műtéti beavatkozás indokolt.

Egy rosszul megválasztott melltartó is okozhat mellfájdalmat. Problémát okozhat például a nem jó alátámasztás, ugyanis ekkor a szalagok a nap végére megnyúlnak, így a mellek nehézzé, fájdalmassá válnak. Kellemetlenséget okozhat az is, ha a melltartó túl kicsi, a merevítés szorosan a bőrbe/mellszövetbe hatol.

Mikor forduljon orvoshoz?

Megmagyarázhatatlan emlőfájdalom esetén mindképp orvosi vizsgálat szükséges, de a konzultáció a következő esetekben is indokolt:

• egy vagy két menstruációs ciklus után sem múlik el;
• menopauza után is fennáll;
• a mellfájdalom látszólag nincs összefüggésben a hormonális változásokkal;
• a mell egy konkrét részét érinti;
• csomót tapint ki;
• a fájdalom fokozódik;
• lázzal jár.

A mellfájdalom okának kiderítése során az orvos első körben fizikális vizsgálatot végez csomók után kutatva, majd laborvizsgálatot kér a hormonszintek tisztázására. Gyakran van szükség ultrahangos mellvizsgálatra is, melynek során felderítésre kerülhetnek daganatok, ciszták, tályogok, gyulladások is. Egy bizonyos kor (40 év) felett a rosszindulatú daganatok gyanúja estén mammográfia indokolt. Az orvos aspirációs citológiát is javasolhat, ami a csomók természetére ad bővebb információt. Mindezek kívül egyéb képalkotó vizsgálatok (CT, MR) is szükségesek lehetnek, a panaszoktól, kórtörténettől, egyéb eredményektől függően.