Miért okozhat rákot a HPV?

A HPV igen elterjedt fertőzés, a legtöbbször ártalmatlan „útitárs”, ám vannak olyan típusai, melyek elhúzódó jelenlétük esetén megnövelik bizonyos rosszindulatú nőgyógyászati daganatok esélyét.

A HPV (humán papillomavírus ) egy nemi úton terjedő fertőzés. Igen gyakorinak számít, ám mivel sok ember nem tapasztal a fertőzés során tüneteket, ráadásul általában magától is elmúlik, így sok eset nem is kerül diagnosztizálásra. Jelenléte életkori párhuzamot mutat, a párkeresés időszakában gyakorisága magas, annyira, hogy egyesek szerint 25 éves kor alatt a szűrése értelmetlen. A vírus szoros bőr-bőr kontakt útján, vaginális, anális vagy orális szex útján terjedhet – mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza.

Több mint 100 típus

A HPV nem csak egyetlen vírust jelent, hiszen több mint 100 típusa létezik – többségük ismert betegséget nem okoz –, fontos azonban tudni, hogy néhányuk rákot is okozhat, így nem szabad félvállról venni a fertőzést.

• Az alacsony kockázatú HPV-k többnyire nem okoznak különösebb problémát, bár néhányuk szemölcsöket generálnak (ellenük is véd az oltás).
• A magas kockázatú HPV-k többféle ráktípust okozhatnak. Körülbelül 14 magas kockázatú HPV-típus létezik, köztük a HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66 és 68. Ezek közül a HPV16 és a HPV18 felelős a legtöbb HPV-vel összefüggő rák kialakulásáért.

Néha a HPV-fertőzéseket nem tudja sikeresen kontrollálni az immunrendszer. Ha egy magas kockázatú HPV-fertőzés évekig fennáll, az olyan sejtelváltozásokhoz vezethet, amelyek kezelés hiányában idővel súlyosbodhatnak.

Milyen rákot okozhat a HPV-fertőzés?

A magas kockázatú HPV-fertőzések hosszan tartó fertőzései rákot okozhatnak a test azon részein, ahol a HPV sejteket (nyálkahártya) fertőz meg. Például a méhnyakban, a torok szájüreg mögötti részén, hüvelyben, a szeméremtesten, vastag- és végbélen.

Amikor a HPV magas kockázatú típusa megfertőzi a sejteket, megváltozik azok egymással való kommunikációja, ez a sejtek szaporodását is előidézi. Általában az immunrendszer tudomást szerez ezekről a sejtekről, és szabályozza őket, a folyamat leáll és visszaalakul. Ha azonban ezek a kóros sejtek megmaradnak, tovább változhatnak, kisiklik a sejtciklus, és a károsodott sejtek rákmegelőzővé válhatnak.

A HPV azokat a laphámsejteket fertőzi meg, melyek e szervek belső felületét borítják. Emiatt a legtöbb HPV-vel összefüggő rák úgynevezett laphámsejtes karcinóma – néhány méhnyakrák a méhnyak mirigysejtjeinek HPV-fertőzéséből származik- ezeket adenokarcinómáknak nevezik.

HPV-oltás

A HPV-oltás nagyfokú védelmet nyújt több HPV-fertőzés ellen. A megelőzésben van nagy szerepe, a fertőzést természetesen nem gyógyítja, nem használható a HPV által okozott betegségek kezelésére. A HPV elleni védőoltás 9-12 éves korban nyújtja a legjobb védelmet (még a nemi élet megkezdése előtt), a védőoltás a becslések szerint a HPV-vel összefüggő rákos megbetegedések 90 százalékát megelőzi.

Azoknak a gyermekeknek, akik 15 éves koruk előtt kezdik meg az oltássorozatot, két adagra van szükségük a védelem érdekében. Azoknak a fiataloknak, akik nem kaptak védőoltást az életkor-ajánlaton belül, 26 éves korig ajánlott a HPV elleni védőoltás. Azoknak, akik 15 évesen vagy idősebben kapják meg az első adagot, három adagra van szükségük a védelemhez.

Érdemes tudni, hogy 27 és 45 év közötti, még be nem oltott felnőttek is dönthetnek úgy, hogy beadják a HPV-oltást, miután beszéltek orvosukkal az új HPV-fertőzések kockázatáról és a vélhetően immunizált szervezet vakcina lehetséges előnyeiről. Ám ebben a korosztályban a HPV elleni védőoltás hatékonysága lecsökken (de nem nullára), és elmondható, hogy kevesebb előnnyel jár azok körében, akik voltak már kitéve HPV-vel való fertőződésnek.