Mire utal a rekedtség?

A tartós, elhúzódó rekedtség a hang túlterhelése miatt jelentkező tünet is lehet, amit gyakran a a helytelen hanghasználat okoz, ám számos egyéb betegség is állhat hátterében.

A hangszálak túlterhelése különösen gyakori azoknál az embereknél, akik szakmájuk vagy életmódjuk miatt gyakran és sokat beszélnek. A tanárok, színészek és énekesek, papok, edzők és call centerekben dolgozók esetében a hang egyúttal munkaeszköznek is tekinthető, ami könnyen kifáradhat, fátyolossá, rekedté válhat, de akár teljes hangvesztés is kialakulhat – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

Azoknak is számolniuk kell azonban ezzel a kellemetlen problémával, akik zajos környezetben dolgoznak, vagy szabadidejüket szívesen töltik hangos szórakozóhelyeken és sportmérkőzéseken. A hang extrém túlterhelése miatt kialakuló akut gégegyulladás azonban csak az egyike a rekedtség lehetséges okainak. Mi okozhat még rekedtséget?

• Vírusfertőzés,
• helytelen hangszalaghasználat,
• hangszalagpolip,
• hangszalagfekély,
• énekes csomók,
• hangszalagbénulások,
• jó- és rosszindulatú daganatok,
• allergia,
• neurológiai betegségek vagy rendellenességek,
• autoimmun betegségek,
• pajzsmirigyproblémák,
• a gégét ért traumák,
• GERD (Gastrooesophagealis reflux),
• dohányzás.

A hang túlerőltetéséből fakadó hangszalag duzzanat többnyire egy pár napos hangkíméleten kívül nem igényel más beavatkozást, amennyiben azonban a rekedtség 2-3 hétnél tovább tart, mindenképpen célszerű felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a rekedtséghez nyelési vagy légzési nehézségek társulnak, vért köhögünk, csomót vagy dudort érzünk a nyakunknál, illetve beszéd közben fájdalmat tapasztalunk. Figyelmeztető jel szintúgy, ha néhány napnál hosszabb időre elvesztjük a hangunkat; de a műtéti beavatkozások után kialakuló rekedtség is feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel.

A tartós rekedtség az életminőséget is befolyásolja, ami az érintettek elszigetelődésével, depresszióval és szorongásos tünetek megjelenésével , gyakran a munkából való kieséssel is jár. A tartós rekedtség hátterében álló szervi vagy funkcionális okok kiderítését mindenképpen bízzuk fül-orr-gégész, foniáter szakemberre, akinek a segítségével a tüneteket okozó életmódbeli tényezőkre, illetve betegségekre is fény derülhet. A foniáter szakember a laringoszkópos, valamint stroboszkópos vizsgálat során a hangszalagok állapotát és működésbeli eltéréseit is is fel tudja térképezni, és amennyiben szükséges, gyógyszeres kezeléssel, speciális beszéd- és hangterápiával nyújt segítséget számunkra a kellemetlen tünetek felszámolásában. Hanghigiéné-tippek a rekedtség ellen:

• Pihentessük a hangunkat, amennyire csak lehetséges.
• Ha sok ember előtt kell beszélnünk, használjunk mikrofont vagy hangosítót.
• Kerüljük a hangos környezetben való beszédet.
• Fogyasszunk bőségesen folyadékot a kiszáradás megelőzése érdekében.
• Gargalizáljunk enyhe sós vízzel, és párásítsuk környezetünk levegőjét.
• Étrendünkből száműzzük a koffeint, alkoholt és a túlzottan fűszeres ételeket.
• Kerüljük a dohányzást és az alkohol fogyasztását.
• Ne köszörüljük a torkunkat, és hanyagoljuk a suttogó beszédet.
• Az orrsprayket csak rövid ideig, a betegtájékoztatóban foglaltak szerint használjuk, mert ezek szintén kiszáríthatják a torkot.
• Hangterhelés előtt melegítsük be a hangunkat.
• Szakember segítségével sajátítsunk el légzéstechnikai és beszédtechnikai gyakorlatokat.