Mit jelez a hideg lábfej és fokozódó fájdalom?

Az érszűkület bármelyik érben kialakulhat a testben, és nagyon gyakori, hogy egyszerre több ér is érintett. A probléma nem csak lábfájdalommal járhat, akár stroke-ot, szívinfarktust is előidézhet.

Az érszűkület (atherosclerosis) az az állapot, amikor verőerek, vagyis az artériák falában főként vérlemezkékből, koleszterinből álló lerakódások ún. plakkok keletkeznek, növekednek és szűkítik az ér lumenét. Az adott ér fala megvastagodik, merevebbé válik, megnövekszik a véráramlás sebessége mondja dr. Kósa Éva, a Trombózis-és Hematológiai Központ adjunktusa. Ha a szűkület mértéke olyan fokot ér el, hogy blokkolja a vér áramlását, akkor károsodik a szervek tápagyag-és oxigénellátása. Az erek teljes elzáródása nagyos súlyos következményekkel, akár a szövetek elhalásával is járhat, emiatt már az érelmeszesedés korai szakaszában érdemes komolyan venni az állapotot. Az érszűkület okai:

• magas koleszterin- és trigliceridszint;
• magas vérnyomás;
• dohányzás;
• cukorbetegség;
• elhízás;
• fizikai inaktivitás;
• magas telítettzsír-tartalmú étrend;
• családi előfordulás.

Eleinte nem okoz tüneteket

Az alsóvégtagi érszűkületnek gyakran kezdetben nincsenek tünetei, ám ahogy a plakk fokozatosan növekszik az artériában, úgy jelentkeznek/romlanak a panaszok. A tünetek attól függenek, hogy melyik érterület érintett. A vádli és a comb területén levő szűkület a lábfejen és a vádliban, a lágyéktájon vagy kismedencében előforduló szűkület inkább a fartájon, combban okoz fájdalmat. Fontos tudni, hogy ha egy artéria elzáródik, akkor a tünetek nagyon súlyosak lehetnek és nemcsak a fájdalom nagyon erős, hanem fekély is kialakulhat a végtagon.

Fontos figyelmeztető tünetek

A lábak ereiben kialakult érfali lerakódások, a plakk-képződés esetén a tünetek gyakran csak azután jelennek meg, ha az ér átmérője több, mint felére beszűkült. A panaszok gyakran lassan alakulnak ki, és eleinte észrevétlenek maradhatnak, főleg, ha beteg életviteléből adódóan keveset gyalogol. Ilyenkor a járástávolság 200-300 méterre is lecsökkenhet és csak egy hosszabb gyaloglás vagy túra alkalmával derül fény arra, hogy a járással valamilyen probléma van.

Tipikus tünet a lábfájdalom, amely bizonyos távolság megtétele után jelentkezik, járásra romlik és pihenésre enyhül. Ezért az érszűkületet „kirakatnézegető betegségnek” is nevezik,   hiszen a beteget a járás rövid távon megállásra kényszeríti, a fellépő fájdalom miatt pár percre megállni kénytelen és ilyenkor a kirakatok megnézésével palástolhatja tünetét. A fájdalmon kívül figyelemfelhívó jel még a lábszárszőrzet csökkenése, a körmök töredezése, gombásodása, súlyosabb esetben a lábfej, lábujjak hidegsége, zsibbadása, nyugalmi, főleg éjszakai fájdalma, amit a romló vérellátás okoz.

Nagyon fontos, hogy az első panaszok megjelenése után megtörténjen a tünetek kivizsgálása, főleg a rizikófaktorokkal rendelkező betegek esetén, mivel az állapot kezelés nélkül folyamatosan romlik. Legsúlyosabb esetben az oxigén-és tápanyaghiány olyan fokot érhet el, hogy a lábon sebek keletkeznek, fekély alakul ki, ami már a végtag megmaradását is fenyegeti és akár lábamputációhoz is vezethet.

Vizsgálat és kezelés

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy érszűkület van jelen, úgy az orvos megtapintja a pulzust a lábban. Ha a végtag adott részén a pulzus csökkent, esetleg nem tapintható, akkor egy ún. boka-kar index meghatározásra kerül sor, amellyel az érszűkület megállapítható vagy kizárható. Emellett laborvizsgálatra kerül sor a rizikófaktorok feltérképezésére. Súlyosabb esetekben érfestés indokolt az érsebészeti beavatkozást megelőzően. Amennyiben kiderül, hogy a lábakban érszűkület van jelen, akkor javasolt a test más részein, főként a nyak, az agy és a szív ereinek állapotát is körültekintően megvizsgálni, mivel gyakran ezek a szervek és érintettek lehetnek.

Mint minden érbetegség, úgy az érszűkület esetén is kiemelkedő szerepe van a megfelelő életmód követésének, hiszen, ha az illető továbbra is dohányzik, zsíros ételeket fogyaszt, túlsúlyos, nem mozog eleget, a vérnyomása vagy vércukra nincs megfelelően beállítva, akkor a gyógyszeres terápia hatékonysága csökken. Az életmód terápia, a rizikófaktorok csökkentése, a gyógyszeres kezelés, a napi rendszerességgel elvégzett séta, mellett súlyosabb esetben szükség lehet értágítás vagy érműtét elvégésére is ahhoz, hogy a beteg tünetei enyhüljenek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy teljes gyógyulást a műtéti megoldás sem jelent és a betegnek figyelnie kell arra, hogy a gyógyszeres kezelés mellett élete végéig mellőzze az ereket károsító szokásokat.