Ne feledje: joghurtot télen is!

Miért foglalkozunk télvíz idején a könnyű, hűsítő, nyári ételek összetevőjével? Mert ilyenkor még értékesebb szervezetünkre gyakorolt pozitív hatása.

A joghurt eredete a messzi idők korába vész keleten. Európában a XVI. század folyamán vált ismertté, ám az áttörést Ilja Mecsnyikov kutatásai hozták meg az 1900-as évek elején: a párizsban dolgozó orosz tudós bizonyította először, hogy a joghurtban található élő baktériumkultúra pozitív hatással van az emberi szervezetre.

Készítése viszonylag egyszerű. Pasztörizált tejbe oltják a joghurtkultúrát, gyakorlatilag az élő baktériumokat, majd néhány órán keresztül 42-46 fokos hőmérsékleten tartják, hogy elszaporodhassanak. Ezért halljuk oly sokszor: élő flóra. Ezután viszont a terméket már nem szabad hőhatásnak kitenni, mert az egész lényegét adó baktériumok elpusztulnak. Ezért lényeges, hogy kerüljük az utóhőkezelt joghurtokat.

A "jó joghurt" viszont kitűnő forrás a aproteinnek, a kalciumnak és több vitaminnak, főleg a B2-nek. Elsősorban viszont probiotikumként tisztelhetjük, vagyis segít megőrizni bélflóránk életbevágóan fontos egyensúlyát. Kevés kalóriát tartalmaz, ami elhízott korunkban ugyancsak nem hátrány, emellett segíti a szervezet méregtelenítését, erősíti az immunrendszert, csökkenti a vér koleszterinszintjét és segít megelőzni egyes daganatos megbetegedéseket.

Akinek pedig a gyomra rendetlenkedik, mindenképp ajánlott lehúzni egy adag élőflórás natúr joghurtot. Megszünteti a puffadást, elhárítja a székrekedést és megállítja a hasmenést. Azért írtuk a natúr változatot, mert az ízesített termékek - tisztelet a kivételnek - többsége hozzáadott színezéket, cukrot, aromákat tartalmaz. Ha önmagában nem ízlik, tegyünk bele magunk friss gyümölcsöt.