Nem csak a prosztata okoz akadozó vizelést

Férfiaknál leginkább a prosztataproblémákra szokás gondolni, ha a vizelet akadozásának, gyengülésének okait keressük, holott ennél jóval több betegség, állapot magyarázhatja a problémát, amely nőknél is előfordul.

Az akadozó vizelet többféle tünet gyűjtőneve: nehéz vizeletindítás, gyenge vizeletsugár, szakaszos vizelés, vizeletvisszamaradás-érzés. A vizeletelakadás a legsúlyosabb fokozat, amely sürgős urológiai ellátást (katéterezést) igényel, a vizeletelakadás és vizeletrekedés tulajdonképpen szinonimák. Vizeletürítési nehézségek esetén fontos az urológiai kivizsgálás, ugyanis nagyon sokféle ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel – mondja dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész. Alábbi betegségek miatt akadozhat a vizelet.

Mechanikai akadály

A mechanikai akadályok a húgycső jelentősen nagyobb hossza, és a prosztata miatt férfiaknál sokkal gyakrabban fordulnak elő. A prosztatát érintő mindenféle betegség, jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, prosztatarák, idült- és heveny prosztatagyulladás, tályog okozhatnak akadozó vizeletet vagy teljes vizeletelakadást, mert a prosztata a húgyhólyag alatt mandzsetta-szerűen fogja körbe a húgycsövet, és bármilyen eredetű duzzanata beszűkítheti vagy elzárhatja azt.

A másik gyakori mechanikus ok a húgycsőszűkület, amely lehet veleszületett is, de gyakoribb a gyulladásos eredet (például gonorrheás fertőzés után) vagy húgycső-sérülés, urológiai beavatkozások: katéterezés, húgycsövön keresztüli műtétek után. Kifejezett fitymaszűkület szintén okozhat akadozó vizeletet. A felsoroltakon kívül, mindenféle kismedencei térfoglaló folyamat: daganat, ciszta, gyulladás, vérömleny szűkítheti az alsó húgyutakat. Továbbá, húgyhólyagkő és a húgycsőbe került kő szintén okozhat vizelet-ürítési zavarokat, de az esetek nagy részében más alsó húgyúti szűkülettel kombinálódva.

Mechanikus akadályt képezhet például erotikus játék során a húgycsőbe helyezett idegentest vagy beszakadt, beszorult orvosi eszköz (például húgycsőkatéter) is.

Záróizmok beidegzését befolyásoló betegségek

Az akadozó vizelést magyarázó másik nagy csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek a húgyhólyag-húgycső-záróizmok beidegzését befolyásolják vagy károsítják. Ezek a betegségek gyakran késztetéses vizelési panaszokat: gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, parancsoló vizelési ingerek, késztetéses vizelet-visszatartási nehézség (urge inkontinencia) is okoznak. A húgyhólyag és húgycső, záróizmok beidegzése sérülhet a központi idegrendszer gerincvelő, agy, illetve a perifériás idegek szintjén.

Mindenféle agyi károsodással-leépüléssel járó állapot, például agyi sérülés, stroke, agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór okozhat vizelési panaszokat. A gerincvelőt károsító ismertebb betegségek is ide sorolhatók: nyitott gerinc, gerincsérülések, porckorong-sérv, Sclerosis multiplex. A perifériás idegek károsodhatnak anyagcsere-betegségektől, mint például a cukorbetegség, májbetegség, idült veseelégtelenség vagy mechanikai behatásra, mint például kismedencei térfoglaló elváltozások, baleseti sérülések, műtétek.

Gyógyszermellékhatás, drogok, mérgek

Egyes kémiai anyagok szintén befolyásolhatják az alsó húgyutak működését. Számos pszichiátriai gyógyszer okozhat vizelet-visszamaradást. Az opioid típusú, erős fájdalomcsillapítóknak is jól ismert mellékhatása a székrekedés és vizelet-visszamaradás. Ennek megfelelően az opioid-típusú kábítószert (például heroin) használóknál számolni kell ezzel a szövődménnyel is. A késztetéses vizelési panaszokra alkalmazott urológiai gyógyszerek szintén okozhatnak vizelet-visszamaradást.

Pszichés okok

Az akadozó vizelet és egyáltalán a vizelési panaszok hátterében gyakran nem lehet szervi elváltozást kimutatni. Ilyenkor gondolni kell a pszichés ok vagy éppenséggel pszichiátriai betegség lehetőségére is. Jól ismert jelenség, hogy egyes személyeknél stressz hatására gyakori vizelési inger jelentkezik, de akadozó vizelet és vizelési képtelenség is előfordulhat. A késztetéses és elzáródásos tünetek keveredhetnek is egymással. Súlyos pszichotikus krízisben (például skizofréniában) az inkontinencia mellett teljes vizelet-elakadás is kialakulhat.

Mivel a fenti okokon kívül még számos további lehetőséget is sorra kell venni, mindenképpen szükséges vizsgálni, mi okozza az akadozó vizeletet. A kivizsgálás elsősorban fizikális vizsgálatból, vizeletvizsgálatból és hasi ultrahang vizsgálatból áll. Amennyiben az alapvizsgálatokkal nem tudjuk kideríteni a panaszok okát, akkor további vizsgálatokra lehet szükség, például vizelet üledék vizsgálatra, vizelettenyésztésre, katéteres vizeletvizsgálatra, vizelet áramlás-mérésre (uroflow), urodinámiára, végbélen keresztüli ultrahangra, húgycső- és húgyhólyagtükrözésre, stb. A cél minden esetben a pontos diagnózisra épülő célzott és hatékony kezelés.