Nemcsak finom, jót is tesz a csemegekukorica

Rengeteg növényi rostot, vitamint és ásványi anyagot, antioxidánsokat és értékes növényi anyagokat tartalmaz, a fogyókúrának is ízletes kiegészítője lehet, ráadásul lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

A nyár talán legkedveltebb „rágcsálnivalója” a csemegekukorica: frissen, zsengén, csövesen. Az Amerikából származó növény valójában egy egynyári lágyszárú, és az összes ma ismert kukoricafaj emberi nemesítés eredménye. Rengeteg növényi rostot, vitamint és ásványi anyagot, antioxidánsokat és értékes növényi anyagokat tartalmaz.

Nagy mennyiségben találunk benne A-, többféle B-, C- és E-vitamint, illetve foszfort, káliumot, kalciumot, ként, folsavat és magnéziumot. Gazdag fehérjékben is, amelyek részt vesznek a sejtek újjáépítésében, az immunrendszer erősítésében, és az izomépítésben, antioxidánsai pedig védik a sejteket.

Nagy mennyiségben tartalmaz növényi rostokat, ezek segítik az emésztést, a bélflóra egyensúlyát, hozzájárulnak a székrekedés megelőzéséhez. Sőt, a csemegekukorica hosszan tartó telítettségérzetet biztosít, ezért egy-egy cső kukorica elfogyasztása után az ember tovább érzi úgy, hogy el van telve. Amire viszont érdemes figyelni, hogy tagadhatatlanul jól megsózva a legízletesebb, a sóval azonban érdemes csínján bánni.

A magokon (szemeken) túl a kukorica több része is előnyös hatásokkal bír. A levél főzete csökkentheti a húgyúti és hólyagpanaszokat, hozzájárulhat a vesebántalmak, a vesekő kialakulásának megelőzéséhez. A kukoricahajból, vagy kukoricabajuszból – valójában hosszú bibeszálak – készült tea has- és vízhajtó hatású. És ami még nagyon fontos: kukoricát a lisztérzékenyek is fogyaszthatnak.