Neurológiai tünetek COVID után

A diagnózisok leginkább szorongásos zavarokról, álmatlanságról, hangulat- és memória zavarokról, vegetatív- és környéki idegrendszeri, valamint izomproblémákról és ritkábban agyi érrendszeri szövődményekről és demenciáról szóltak.

Nagy nemzetközi kutatások tanulsága szerint a COVID-19 fertőzésen átesett betegek közel harmadánál mutatkoznak hosszútávú neurológiai, vagy pszichiátriai tünetek. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a kutatási eredményekről és a neurológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Többféle tünet is jelentkezhet

Számos tanulmány vizsgálja, hogy a COVID-19 fertőzés után milyen mértékben nő meg a kockázata a mentális és neurológiai rendellenességeknek. Egy új analízisben 236 ezer koronavíruson átesett beteg egészségi adatait elemezték, akiknél 14 különböző mentális és neurológiai rendellenesség jelenlétét vizsgálták. Azt találták, hogy 34 százalékuk kapott diagnózist a fertőzés utáni fél évben.

A neurológiai megnyilvánulásokat a vírus idegrendszerre gyakorolt közvetlen hatásainak, vagy a fertőzést követő immunmediált betegségnek, valamint a COVID-19 szisztémás neurológiai szövődményének tekinthetjük. A diagnózisok leginkább szorongásos zavarokról, álmatlanságról, hangulat- és memória zavarokról, vegetatív- és környéki idegrendszeri, valamint izo problémákról és ritkábban agyi érrendszeri szövődményekről és demenciáról szóltak.

Kiterjedtebb hatások

A páciensek 13 százaléka ekkor kapott először diagnózist az adott rendellenességről, azonban valószínűleg azzal számolhatnak, hogy a problémák hosszabb távon velük maradhatnak – áll a The Lancet Psychiatry című szakmai magazinban publikált angol tanulmányban.

Az Oxfordi Egyetem kutatói egyetértenek a megállapításokkal, és annyival egészítik ki azokat, hogy a súlyosabb neurológiai problémák (pl.: ischaemiás stroke, demencia) jóval ritkábbak a COVID-19 után, és jelentősen nagyobb arányban érintették azokat, akik kórházi kezelésre szorultak. Azt is megfigyelték, hogy a neurológiai és mentális tünetek gyakoribbak voltak a COVID-19 pácienseknél, azokhoz képest, akik influenzán, vagy más légzőszervi fertőzésen estek át, ami szintén azt bizonyítja, hogy a koronavírusnak sokkal kiterjedtebb hatásai vannak, mint más vírusfertőzéseknek.

Éppen ezért is hangsúlyozzák a szakemberek, hogy bár egyelőre nem világos a COVID-19 hatása az agy és az idegrendszer működésére, de mivel a poszt-COVID tünetekről és panaszokról egyre több adatunk van, azok kezelése és a további kutatások elengedhetetlenek.

Kivizsgálás több irányból is történhet

A COVID-19 után jelentkező tünetek közül egyre ismertebbek a kardiológiai szövődmények, és sokakat érintenek a neurológiai problémák is. Sokan küzdenek például szaglás- és ízérzés zavarokkal, alvászavarral, érzés zavarokkal, másoknál pedig az úgynevezett agyköd okoz akár komoly gondokat. Ez utóbbi enyhébb esetben takarhat többek közt szófelidézési nehézséget, koncentrációs problémát vagy akár tanulási akadályozottságot.

Amennyiben a tünetek súlyossága gondot okoz a mindennapokban, a teljesítményben, a közérzetben, mindenképpen ajánlott az orvos felkeresése, hiszen bár egyelőre keressük a biztos gyógymódokat ezekre a problémákra, de biztató eredmények érhetők el gyógyszeres kezeléssel, vitaminok adagolásával, pszichiátriai kezelésekkel.

Az anamnézistől, a tünetektől és a fizikális vizsgálatoktól függően indokolt lehet többféle vizsgálat (koponya MR, EEG, ENG/EMG) elvégzése is, az agyi és perifériás idegrendszeri szövődmények, rendellenességek felfedésére.

Összetettebb tüneteknél a poszt-COVID betegek állapotának felméréséhez és a kezeléshez számos szakma bevonása is szükségessé válhat, előfordulhat, hogy neurológus, neurofiziológus, immunológus, szemész, radiológus, akár fül-orr-gégész és kardiológus is vizsgálhatja, kezelheti a pácienst.