Nyugat-nílusi láz szúnyogoktól

Csípőszúnyogok terjeszthetik hazánkban is a Nugat-nílusi vírust, ami az esetek többségében tünetmentes, de már Magyarországon is volt több halálos kimenetelű fertőzés. Az Usutu még sokkal ritkábban okoz tüneteket, súlyos szövődményeiről eddig nincs tudomásunk.

A klímaváltozás sajnálatos következményeként egyrészt nálunk is megjelenhetnek olyan kórokozók, amelyeket őshonos csípőszúnyogaink terjeszthetnek, illetve itthon is felbukkantak már olyan szúnyogfajok, amelyek új, veszélyes betegségek potenciális hordozói. Várható, hogy idővel a szúnyogok elleni védekezés „kényelmi” kérdésből egészségügyi megelőzéssé válhat.

Ezen új betegségeket igyekszünk bemutatni több részben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon című kiadványa segítségével. Most a Nyugat-nílusi és az Usutu vírusról lesz szó.

Nyugat-Nílusi láz

A Nyugat-nílusi vírus nevét onnan kapta, hogy Uganda Nyugat-nílusi tartományában izolálták először. Eddig hét határozottan elkülönülő genetikai vonalát azonosították, Magyarországon ebből már hármat kimutattak. Először rágcsálókból az 1970-es években, de egészen 2003-ig nem okozott klinikai megbetegedéseket hazánkban. A humán megbetegedésekkel kapcsolatban 2003 óta állnak rendelkezésre adatok: 2017-ig a bejelentett esetek száma jóval 50 alatt volt évente, 2018-ban viszont már 225 esetet regisztráltak, ebből 15 volt halálos.

A vírus elsődleges gazdái madarak, de emlősöket is megbetegít, lovakban és emberekben (ez utóbbiban egyre növekvő esetszámmal) idézhet elő fertőzéseket. Elsősorban csípőszúnyogok közvetítésével terjed, hazánkban már több szúnyogfajban kimutatták. Ember esetében a fertőzések körülbelül 75 százaléka tünetmentes, és kevesebb mint 20-25 százalékban jelennek meg olyan influenzaszerű, általános lázas tünetek, mint fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság.

Csupán 4–5 ezer fertőzésre jut egy agyvelő-agyhártyagyulladás, azaz idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló betegség. Embereken alkalmazható védőoltás még nincs ellene, de a lovaknak való vakcina elérhető Magyarországon is.

Usutu

Az Usutu vírust először 1959-ben izolálták, a molekuláris elemzések alapján legalább három jelentősen különböző törzséről tudunk: afrikai, spanyolországi, és közép-európai. Kontinensünkön először Ausztriában mutatták ki 2001-ben, Magyarországon 2005-ben. A vírus elsősorban a madarakat fertőzi meg, de emlősökben és emberben is tüneteket okozhat. Rendszertanilag és ökológiai szempontból is nagyon hasonlít a Nyugat-nílusi láz vírusra, azonban azzal ellentétben okozott emberi betegséget – és akkor is csak legyengült immunrendszerű személyeknél.

Vektorai elsősorban ugyancsak a csípőszúnyogok, számos fajukból izolálták már. Az Usutu vírus tünetei hasonlóak a Nyugat-nílusi víruséhoz, embereknél a fertőzések nagy része tünetmentes, vannak olyan betegek, akiknél általános rosszullét, fejfájás, láz, izomfájdalmak, esetenként kiütések jelentkeznek. Védőoltás nincs ellene, de a betegség 1–2 hét alatt magától gyógyul, nincs szakirodalmi adat arról, hogy súlyosabb, kezelést igénylő szövődményt okozott volna.