Óraátállítás: vasárnaptól rossz lesz kicsit

A tavaszi óraátállítás jobban megterheli a szervezetet, mint az őszi, most ráadásul a koronavírus miatti stressz és bizonytalanság is tetézi. A szervezet egyes alrendszerei  eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, ami felboríthatja a köztük fennálló összhangot.

Március 28-án, azaz most vasárnap hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat: kezdődik a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. A mutatók évente kétszer esedékes tekergetésének kimutatható gazdasági haszna ma már nincs, feleslegesen terheli meg a szervezetünket, az emberek utálják, az Európai Parlament 2019-ben meg is szavazta az eltörlését. Ennek idén kellene megtörténnie, de nem fog, a koronavírus elleni harc mellett semmi másra nincs kapacitás.

Márpedig közös EU-s iránymutatás nélkül nem megy, hatalmas káoszt okozna, ha a tagállamok a maguk kedve szerint választanák a téli vagy a nyári időszámítás között. Ezért tehát most vasárnap még átállunk a nyári időszámításra, utána meglátjuk. Ami viszont egészen biztosan vár ránk, az az óraállítás egészségügyi és pszichés hatásai – ezeket foglalta össze Bárdos György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar professor emeritusa.

A tavaszi nehezebb

A biológiai ritmusok az emberi szervezet minden elemére vonatkoznak, az agy működésére éppúgy, mint a szívritmusra, a vérnyomásra vagy épp a vese kiválasztó tevékenységére. Ha ezeket a ritmusokat például az óraállítás megzavarja, akkor az egyes alrendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, ami felboríthatja a köztük fennálló összhangot.

Az őszi óraállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, a tavaszi azonban megrövidíti az alvásidőt és előrébb tolja az előző esti elalvás kívánatos időpontját. Az egy órával kevesebb alvást az általános tavaszi fáradtság mellett idén még a koronavírus miatti korlátozások okozta bizonytalanság és stressz is tetézi, ami nagyon megviseli a szervezetet.

A tavaszi és őszi óraállítás hatásai egyénenként nagyon eltérőek lehetnek. A későn fekvő és későn kelő, éjszakai bagoly típusú embereket jobban zavarja a tavaszi óraállítás, mint a korán ébredő és korán fekvő „pacsirtákat”.

Álmosságtól a balesetekig

Egy fiatalabb, egészséges ember mindebből egy enyhe álmosságon kívül nem sokat érzékel, idősebb, vagy sokat dolgozó, nagyon leterhelt emberek esetében viszont gyakrabban fordulnak elő átmeneti koncentrációs zavarok, teljesítménycsökkenés, ezek a tünetek akár napokig is eltarthatnak.

Hosszabbodik a reakcióidőnk, zavar támad a koncentrációnkban, türelmetlenebbé válunk, megnő a nehezen kezelhető személyes konfliktusok száma, gyakrabban szólalkozunk össze másokkal, többször felejtünk otthon fontos dolgokat – sorolja Bárdos György. A tavaszi óraállításkor kimutathatóan megnő például a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban, és akik autót vezetnek, kifejezetten fáradtabbak a munkahelyre érkezés utáni első órákban.

Léteznek ugyanakkor általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére. Érdemes ilyenkor fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, akár úgy is, hogy az óraállítás előtt egyre korábban fekszünk le, illetve a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatokat végezni. A reggeli rutinba pedig érdemes a vérkeringést serkentő gyakorlatokat beiktatni.