Prosztatára tökmagot, de "ésszel"

A prosztata elég kellemetlen helyen van ahhoz, hogy az ember orvos helyett inkább házi praktikákkal próbálkozzon gond esetén. Segít a tökmagolaj, de egyedül nem elég! A tét pedig nagy.

Sokak számára a tök étrendünk névtelen nullája. Tudjuk, hogy létezik, talán szívesen is elfogyasztjuk, ha elénk kerül, de különösebb figyelmet nem szentelünk neki. Épp a közelmúltban írtunk a sütőtök számos, élettanilag fontos és hasznos tulajdonságáról, amelyekből kár lenne nem részesülni.

Ezerarcú tökmagolaj

A tök igazi ereje viszont a magjában van, pontosabban sok értékes anyag összpontosul benne. A kíméletesen kinyert tökmagolajokkal pedig könnyen eljut a szervezetbe, ráadásul ízével feldobja az ételeket. Szinte fajtától Tekinthetjük vitaminbombának is, kiemelkedő mértékben tartalmaz A-, C-, E- és több B-vitamint.

Egészségünk meghálálja foszfor-, kálium-, magnézium- és cinktratalmát is. Hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, valamint nagy mennyiségben találunk benne többszörösen telítetlen zsírsavakat. A leginkább viszont húgyúti fertőzések, felfázás, vizelési panaszok és prosztataproblémák esetén szokás ajánlani.

Önmagában kevés lehet

Utóbbi a férfiak nagy ellensége: a korelőrehaladtával az eredetileg diónyi szerv baracknyi méretre duzzad, ami könnyen vezethet vizelési és szexuális problémákhoz. A prosztata "karbantartására", a probléma kezelésére elsősorban magas cinktartalma miatt a tökmagolaj - több más természetes készítmény mellett - valóban kiváló. De nem csodaszer!

Márpedig a prosztata megnagyobbodását akár rákos daganat is okozhatja, ezért a házi praktikák mellett mindenképp orvoshoz kell vele fordulni. A tökmagolaj csak az általa előírt kezelés mellett, a doktor tanácsa szerint, kiegészítésként megfelelő gyógyír. Olyan vélemények is vannak, miszerint egy felnőtt férfinak naponta másfél kilogramm tökmagot kellene elrágcsálnia ahhoz, hogy csökkenjen a prosztata mérete.

A lényeg tehát, hogy használjuk okosan az étrendkiegészítőket, ne tekintsünk rájuk olyasféle csodaszerként, amelyek önmagukban elegendőek a betegségek leküzdéséhez. A főszerep számukra a megelőzés és a kiegészítő kezelés színpadán van.