Rovarcsípés: érdemes lefotózni az „elkövetőt” és a csípés helyét is

Sok rovar csípése vagy szúrása okoz kellemetlen, esetenként fájdalmas, de szerencsére teljesen ártalmatlan reakciókat, ám gyakran fontos lehet a „támadó” rovar azonosítása.

Az okostelefonunk mindig kéznél van, és bár többféle módon is hasznát vehetnénk egészségügyi problémáink kezelésében, gyakran megfeledkezünk róla. Az egészségügyi mobilapplikációk, az egészségügyi információkhoz való széleskörű hozzáférés és a telemedicina nagyszerű lehetőséget jelentenek – hangsúlyozza dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus szakorvosa. Vészhelyzetekben akár egy élet is múlhat azon, ha időben sürgősségi mentőt hívunk. 

Mindemellett óriási segítséget jelenthet a telefonban lévő fényképezőgép is egészségi állapotunk dokumentálására, például egy-egy rovarcsípés azonosításakor. Ha a csípést okozó rovar nem repült el, fotót készíthetünk róla, és további fényképekkel követhetjük a bőrreakciók időbeli lefolyását is. Ezek igen sok információval szolgálnak a későbbi vizsgálatoknál.

Csíp vagy szúr?

Égő, viszkető érzés, apró hólyagok, bőrirritáció – sokunkkal előfordult már, hogy ehhez hasonló rejtélyes tüneteket fedeztünk fel testünkön, ám nem feltétlenül tudtuk azonosítani az azokat okozó apró élőlény kilétét. A rovarok és pókszabásúak esetében technikailag szúrásról és csípésről beszélhetünk, míg a darazsak, méhek a potrohukon található fullánkot szúrják a bőr alá, majd befecskendezik a mérget. A csípést okozó élőlények (ilyenek például a szúnyogok, bolhák, poloskák) szájszervük segítségével támadnak, és jutnak hozzá a táplálékul szolgáló vérhez.

A csípésekre és szúrásokra adott reakciók nagyon változatosak lehetnek, ráadásul ezek a tünetek egyénenként is igen eltérőek, így sokszor az allergológus szakember számára is fejtörést okoz az ártó rovar vagy pókszabású azonosítása. Sok esetben csak a behatolás helyén látható szúrásnyom és az alábbi tünetek tanúskodnak a kéretlen találkozásról:

• bőrpír,
• duzzanat (ami akár több centiméternyi átmérőjű is lehet),
• hólyagok,
• kiütések,
• égő, viszkető érzés,
• fájdalom.

Milyen rovarok okozhatnak allergiás reakciókat?

Bár a melegebb nyári hónapokban főként a méh- és darázscsípések kerülnek a figyelem középpontjába, a hangyák, pókok, szúnyogok, sőt még egy ártalmatlannak tűnő katicabogár csípése is kiválthat az enyhétől az intenzívig terjedő reakciókat. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a hazánkban található pókszabásúak és rovarok csípése, illetve szúrása alapvetően nem jelent veszélyt ránk. A hevesnek és esetleg ijesztőnek tűnő tünetek különösebb kezelés nélkül, spontán gyógyulnak. Kisebb reakcióknál hideg vizes borogatással és helyileg alkalmazott antihisztaminnal csillapíthatók a tünetek. Ha azonban viszketés, többszörös csípés és nagyobb helyi tünet alakult ki, szájon át alkalmazható antihisztaminra és szteroidtartalmú kenőcs alkalmazására is szükség lehet (kullancscsípés esetén a kullancsot azonban el kell távolítani, és a méh fullánkját szintén tanácsos kivenni). 

Ezek a kisebb-nagyobb lokális tünetek mégsem jelentik azt, hogy rovarméreg allergiánk van. Ha azonban nagyméretű (10 cm-t meghaladó) helyi tünetek, vagy súlyos, az egész szervezetet érintő allergiás reakció alakul ki, akkor forduljunk orvoshoz! Keressünk fel rovarméreg allergiában jártas szakembert abban az esetben is, ha késői reakciókat, a csípést követő 48 órán belül a csípés helyétől távolabbi bőrtüneteket fedezünk fel. Ezek a tünetek azt jelzik, hogy az immunrendszerünk túlzott mértékben reagál a rovarok mérgére vagy nyálára, és fennáll a rovarméreg-allergia lehetősége.

Különösen nagy figyelmet igényel a méhek és darazsak csípése, Magyarországon ugyanis ez a két rovar okoz életveszélyes allergiás reakciót, anafilaxiás sokkot. Ez azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapotot jelent, azaz mentőt kell hívni az érintetthez! Azért is kell résen lennünk egy-egy ilyen csípést követően, mert teljességgel megjósolhatatlan, hogy kinél okoz életveszélyes reakciót (ajak-, nyelv-, gégeduzzanatot, nehézlégzést, vérnyomásesést, eszméletvesztést, légzés- és keringésleállást) a hártyásszárnyúak mérge – figyelmeztet a szakember.

Ezért fontos-e a rovar azonosítása

A rovarméreg allergia tisztázásához fontos az ártó rovar azonosítása, hiszen a rovarcsípés allergiát a szervezetben keletkező IgE-ellenanyag kimutatásával tudjuk diagnosztizálni. Sajnos az esetek zömében azonban az érintettek nem tudják megmondani, hogy mi csípte meg őket. Ilyenkor segítséget nyújthat a csípés körülményeinek és a helyszínnek az ismerete. Tisztázzuk többek között, hogy pontosan hol és mikor történt a csípés; benne maradt-e a fullánk a bőrben, illetve hogy mennyire volt agresszív az állat csípése. A csípés testtáj szerinti megjelenése is sokat elárul a rovarról – magyarázza Mezei Györgyi, aki azt tanácsolja, hogy ha lehetőség van rá, készítsünk fényképet is a tetten ért rovarról, és dokumentáljuk a bőrreakciók időbeli alakulását is.

Hozzáteszi: A rovar- és darázscsípés allergia diagnózisa a klinikai tünetek, az anamnézis, valamint allergiatesztek (vérvizsgálatok, bőrpróba) alapján történik. Ezen információk birtokában mérlegeljük, hogy fennáll-e a csípést okozó rovar méregével szembeni túlérzékenység, és szükséges-e a rovarméreg alapú immunterápia elindítása, ami segíthet csökkenteni a további allergiás reakciók kockázatát.