Szívizomgyulladás: sokszor nem okoz tüneteket

A COVID-járvány kapcsán sokat hallottunk a szívizomgyulladásról, mint a koronavírus egyik szövődményéről. De vajon magának a szívizomgyulladásnak lehet-e valamilyen hosszútávú következménye? Hogyan ismerhetjük fel?

A szívizomgyulladás vagy myocarditis szó szerint szív izmainak gyulladása, aminek következtében gyengülhet és megnagyobbodhat a szív, hegszövetek keletkezhetnek, és egyre nehezebbé válhat a vér keringetése. Ez a betegség nem mondható tipikus időskori kardiológiai problémának, ugyanis bárkinél kialakulhat, még gyerekeknél is. Sőt, valójában nagyon gyakran a fiatal, egészséges, sportos férfiak a veszélyeztetettek, ugyanakkor a nők sem védettek ebből a szempontból – mondja dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. 

Bár a pandémia alatt hallhattunk sokat a szívizomgyulladásról, de nem csak a koronavírus kapcsán alakulhat ki a betegség. Elsősorban ugyan valóban vírusfertőzés következménye lehet, de bakteriális és más jellegű fertőzések, valamint daganatos betegségek, és bizonyos mérgezések is vezethetnek szívizomgyulladáshoz. Ritkán autoimmun betegségek is okozhatnak gyulladást, ami feltűnő erős tüneteket okoz, de korán felismerve jól kezelhető.

A tünetek

A fertőzések következtében kialakuló szívizomgyulladás azért is veszélyes, mert sokszor nem okoz tünetet, illetve ha mégis, azok gyakran általános jellegűek, vagy más szívbetegség gyanúját is felvethetik. Ezek lehetnek a szívizomgyulladás tünetei:

• indokolatlan kimerültség;
• szapora pulzus;
• fizikai aktivitás csökkenése, sőt akár fekvés közben is jelentkező légszomj;
• mellkasi fájdalom, ami sokszor bizonytalan jellegű;
• ízületi fájdalmak;
• ödémák megjelenése;
• zavartság, ájulás.

Ilyen panaszoknál természetesen mindenképpen kivizsgálás szükséges, bár előfordulhat, hogy az első körben még nem jut el kardiológushoz a páciens.

Diagnózis és pihenés

Ha a panaszok nem erőteljesek, sokan nem veszik komolyan azokat, vagy nem tartják fontosnak a kardiológiai kivizsgálást. Holott fontos lenne a diagnózis és a kezelés, ugyanis a kezeletlen szívizomgyulladás súlyosabb formában szívburokgyulladáshoz, szívelégtelenséghez, szívritmuszavarhoz is vezethet. A súlyos szívritmuszavarok pedig akár a szív működésének leállását is eredményezhetik, ami azonnali kezelés nélkül hirtelen szívhalált is okozhat.

Amennyiben tehát a laborvizsgálatok és a fizikális vizsgálat során felmerül a szívizomgyulladás gyanúja, EKG-ra, szívultrahangra, esetleg mellkasröntgenre is szükség lehet, hogy igazoljuk azt. Amennyiben ez megtörtént, elsősorban a néhány hétig tartó kímélő életmódra hívjuk fel a beteg figyelmét, ami után csak fokozatosan építhető vissza a terhelés. Aktívan sportolni még tünetmentes esetben sem ajánlott a gyógyulás időtartama alatt, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges szövődmények.

Egyes esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség van, ha például baktérium okozta a betegséget, és az orvos antibiotikumot rendel el. Vírusfertőzés esetén szóba jöhetek gyulladáscsökkentők, vízhajtók, véralvadásgátlók vagy szívelégtelenség elleni gyógyszerek. A diagnosztizálás és a kezelés mellett azonban a teljes gyógyuláshoz nagy figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra is.