Szívroham: az éjjel a legkockázatosabb!

Hajnali egy és három között hormonális hatások miatt csökken a vérnyomás, ezért ekkor a legnagyobb egy szívroham kockázata. Nem is gondolnánk, mi mindenért felelősek a hormonok.

Az ember mindig is nappal volt aktívabb, épp ezért evolúciós magyarázata van annak, hogy a napi rutint nagyrészt a hormonok napszaki ritmusa alakítja. Az aktivitást segítő adrenalin és noradrenalin szintje például reggel 6 és 7 óra között növekszik meg, ezért érdemes az ébredést is ide időzíteni.

Könnyebb lesz elhagyni az ágyat, főleg, hogy a fény hatására csökken a jó alváshoz szükséges melatonin hormon termelődése is - magyarázza Lakatos Péter, a SOTE I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára.

Ébredés után tetőzik a tápanyagok lebontását segítő fő stressz hormon, a kortizol szintje, ekkor van tehát ideje az étkezésnek is. Ez a hormon felelős az idegrendszer éberségéért és az izomzat tettrekészségéért, emeli a vércukor szintjét - magyarul segít elindítani a napot. Kissé ijesztő, hogy a hormonális hatásoknak köszönhetően hajnali egy és három óra között nagymértékben esik a vérnyomásunk, így ekkor a legnagyobb egy szívroham kockázata.

Az éjszaka a növekedési hormon ideje is egyben, amire az alvás rásegít: nemcsak a testmagasság, hanem az izomtömeg növekedését is szabályozza, a felnőtteknek is törekedniük kell arra, hogy éjjelre időzítsék a pihenést. A késő délután pedig a tanuláshoz, az ismeretek elmélyítéséhez a legalkalmasabb.

Bár a hormonális bioritmus genetikailag kódolt, nagyobb időeltolódás vagy huzamosabb nappali-éjszakai váltott műszakú munka esetén módosulhat. Ez azonban ellentétes belső óránk természetes ritmusával, az egész szervezetre negatív hatással van. Ha máskor nem, hosszabb szabadság ideje alatt érdemes nappal ébren lenni, éjszaka pedig pihenni.