Szó szerint 100-zal lökjük ki a vírusokat!

Az ember számára kellemetlen tünet a köhögés, de elengedhetetlen szervezetünk kórokozók ellen vívott harcában. Ha úgy adódik, bátran nyelje le, ami feljött...

Nátha és influenza esetén a kórokozók leginkább testünk természetes kapuin, az orron és a szájon keresztül jutnak szervezetünkbe. Az orr nyálkahártyája duzzadással igyekszik útjukat állni és fokozott váladéktermeléssel próbálja őket kisöpörni, sokuk mégis folytatja előrenyomulását a tüdő irányába. Itt azonban egy újabb védelmi vonalba ütköznek, amelynek harca számunkra csak egy újabb kellemetlen tünet.

A hangszálaktól lefelé, a légutakon ugyancsak nyálkahártya őrzi az utat apró csillószőrökkel felfegyverkezve. Ragadós váladékot is termel, amivel csapdába ejti a betolakodókat, majd a csillók mint egy futószalag, szállítják őket vissza, a száj és az orr irányába. E munkáról mi úgy értesülünk, hogy fullasztó, csiklandós érzés uralkodik el toroktájon, rekeszizmunk összerándul, és kiszakad belőlünk a köhögés.

A köhögéssel szervezetünk 80-100 km/órás sebességgel löki ki magából a "foglyul ejtett" vírusokat és baktériumokat. Eleinte száraz, fullasztó - a legtöbb vírus esetén nincs gennyképződés -, később jön a hurutos, amit már a bacilusok hada tesz színessé és szagossá. Ez a cseppet sem gusztusos váladék persze a szánkban landol. Sok olyan helyzet van, amikor nem köphetjük ki, ekkor ne tétovázzunk, nyeljük le bátran. A gyomorsav megbízhatóan elvégzi a piszkos munkát.