Szúnyogokkal terjed a sárgaláz

A sárgalázat olyan szúnyogfajok terjesztik, amelyek az emberi tevékenység következményeként Európában is megjelentek, megjelenhetnek. Klinikai esetben hirtelen láz, erős fejfájás, ízületi és izom fájdalom jelentkezik.

A klímaváltozás miatt hazánkban is megjelenhetnek olyan kórokozók, amelyeket őshonos csípőszúnyogaink terjeszthetnek, illetve itthon is felbukkantak már olyan szúnyogfajok, amelyek új, veszélyes betegségek potenciális hordozói. Utóbbi körbe tartozik a koreai szúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a japán bozótszúnyog.

Az új betegségeket igyekszünk bemutatni több részben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon című kiadványa segítségével. Korábban itt írtunk a nyugat-nílusi lázról és az usutu vírusról, itt pedig a dengue-lázról, majd a Chikungunya vírusról. Most a sárgalázról lesz szó.

A sárgaláz

A sárgaláz Nyugat-, Közép- és Kelet-Afrikában, valamint Dél-Amerikában Panamától Argentína északi részéig elterjedt. Vektora, az egyiptomi csípőszúnyog egykor előfordult Európában és komoly sárgaláz járványokért volt felelős. A II. világháború után eltűnt, de újbóli felbukkanása és széleskörű elterjedése elképzelhető a tigrisszúnyoghoz hasonlóan, ami az elmúlt években bukkant fel ismét Európában.

A vírus erdei környezetben majmok, lakott területeken emberek között terjed, minden beoltatlan emberre veszélyes a fertőzési zónában, az elmúlt években több beoltatlan európai és észak-amerikai turista is meghalt a fertőző területen tett látogatást követően.

A sárgaláz csak a fertőzött, vírushordozó szúnyog csípésével terjed, legismertebb vektora a már említett két faj, az egyiptomi szúnyog és a tigrisszúnyog. A fertőzött nőstény szúnyog tojásain keresztül a következő generációnak is átörökítheti a betegséget. A sárgaláz elleni védelemmel nem rendelkező ember a fertőzött szúnyog csípését követően maga is fertőzővé válik.

Hirtelen láz, fejfájás

A fertőzés az afrikai majmokban tünetmentes vagy csupán enyhe lefolyású, viszont halálos az amerikai majmokra. Emberben a tünetek hirtelen, 3-5 nappal a fertőzést követően jelentkeznek, enyhe lefolyásútól a halálos kimenetelig. Klinikai esetben hirtelen láz, erős fejfájás, ízületi és izom fájdalom jelentkezik.

A sárgaság a harmadik napon jelentkezhet. Súlyos esetekben előfordul spontán vérzés, veseelégtelenség, delírium, kóma és halál. A halálos kimenetelek aránya a klinikai esetekben eléri a 80 százalékot. A lábadozás hosszú ideig tart és sokszor súlyos szövődményekkel jár.

A sárgaláz ellen biztonságos, hatékony vakcina létezik, az immunitás 10 nappal az oltást követően kialakul, és egész életre szóló. A betegség kialakulása esetén a támogató kezelés az egyetlen lehetőség.