Tévhitek a szürkehályogról

Nem igaz, hogy csak az idősebbeket érinti, és nem csak a romló látásélesség lehet a tünete. A szürkehályog gyógyítása sajnos csak műtéttel lehetséges, ám kiújulásától nem kell tartani.

A szürkehályog, latin nevén katarakta az egyik leggyakoribb szembetegség, ami világ fejletlen egészségügyi rendszerű országaiban (ahol nincs mód felismerésére és az operációra) a látásromlás egyik vezető oka. Hazánkban is gyakori, sokan hallottak már róla, mégis számos tévhit kering vele kapcsolatban – Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája ezeket a félreértéseket tisztázza.

1. tévhit: csak az idősebbeket érinti

Való igaz, a legtöbb műtétre alkalmas szürkehályog eset az idősebb korosztályba tartozókon fordul elő, ez azonban nem jelenti azt, hogy a látást zavaró mértékű katarakta fiatalabbaknál ne léphetne fel. Amikor fiatal vagy középkorú személyen észlelnek szürkehályogot, a háttérben örökletes és életmód miatti (szerzett) hajlamosító tényezők magyarázzák a korai megjelenést. Ha több hajlamosító tényező is jelen van, ezek hatása összeadódik, ami fiatalabb korban megjelenő és gyorsabban fokozódó szürkehályogot eredményez.

Az életmódbeli és a szemet ért hajlamosító tényezők közül gyakori a szemet ért trauma, a cukorbetegség (diabetes), a dohányzás, bizonyos gyógyszerek szedése és a táplálkozás egyoldalúságából eredő vitaminhiány. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy valaki szürkehályoggal születik. Ilyenkor vagy örökletes a szemlencse anyagcserezavara, vagy az embrionális életben bekövetkező fertőzés zavarta meg a szemlencse fejlődését.

2. tévhit: gyógyszerrel, szemcseppel kezelhető, elmulasztható

Sajnos a szürkehályogműtéten kívül nincs olyan módszer jelenleg, amivel kezelni lehetne a már kialakult kataraktát. Nincsen olyan gyógyszer/szemcsepp, amivel a lencse elszürkülése visszafordíthatóvá válna. Ha valaki mindenképp szeretne tenni a szemlencse tisztaságának megőrzéséért, azaz a szürkehályog kialakulása ellen, akkor a vitaminokban gazdag ételek fogyasztása (külön tekintettel a C- és A vitaminok, cink, folsav és a B12-vitamin megfelelő bevitelére), az erős napsugárzás (UV sugárzás) kerülése (megfelelő minőségű UV-szűrős napszemüveg viselésével már gyermekkortól) elengedhetetlen. Emellett a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás elkerülése a teendő.

3. tévhit: az időskori szürkehályog kialakulása megelőzhető

A szürkehályog a kor előrehaladtával bekövetkező természetes folyamatok eredménye, ezért az, hogy idős korban kialakuljon, nem megelőzhető. A természetes öregedést megállítani nem lehet. A látásélesség szempontjából jelentős mértékű szürkehályog 75 éves kor felett már legalább minden második embert érint. Mindez azt jelenti, hogy a fent részletezett egészséges életmód egyértelműen késlelteti a szürkehályog kialakulását, ám ha valaki sokáig él, a szürkehályog kialakulása nem kerülhető el.

4. tévhit: a szürkehályog katarakta műtét után kiújulhat

A szürkehályogműtét (kataraktaműtét) során a szemlencse tokján belüli, elszürkült anyagot eltávolítják, és a helyére megfelelő dioptriájú műlencsét ültetnek be. Ez a műlencse az egész élet során a szemben marad, átlátszósága nem csökken. Így tehát a szürkehályog a későbbiekben nem képes kiújulni. Azonban egyes szemeken a műtét során a szemben hagyott eredeti szemlencsetok idővel megvastagodik, ami a látást rontja.

Ezt nevezik szaknyelven utóhályognak. Ilyenkor a megvastagodott hátsó lencsetok egy egyszerű ambuláns kezelés során lézerrel átlőhető, és a látás műtét utáni élessége azonnal helyreáll. A meglézerezett hátsó lencsetok nem forr össze, azaz a későbbiekben újrakezelésre nincs szükség.

5. tévhit: a szürkehályog egyetlen tünete a romló látásélesség

Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag szemlencsének a pupilla területében látható elszürkülése és a homályos (rossz) látás azok a tünetek, melyek felhívják a figyelmet a szürkehályogra. Ez azonban nem így van, és a fenti szubjektív tünetek más szembetegségek esetében is megjelennek. Szürkehályog esetén (az elszürkülés jellegének megfelelően) mind az erős fényben, mind a sötétben való rossz látás is jellemző lehet, emellett a színlátás megváltozása, a káprázás, szem fénytörésének (dioptria értékének) rövidlátó irányba való fokozatos eltolódása is gyakori. Így, ha valaki ilyen tüneteket tapasztal, mindenképp szemorvosi vizsgálat javasolt.

A megfelelően részletes szemorvos vizsgálat szükségességét és jelentőségét aláhúzza az is, hogy a fenti tünetek nem kizárólag a jól operálható szürkehályog következtében jelentkezhetnek. Egyes tüneteket gyulladás, másokat glaukóma (zöldhályog) vagy makula degeneráció is okozhat, melyek kezelése a szürkehályogénál sürgősebb és nehezebb.