Tigrisszúnyog terjesztheti a Zika vírust
A Zika vírus okozta betegség emberekben általában enyhe lefolyású, súlyos, idegrendszeri tünetek ritkán fordulnak elő. A kismamákat ért fertőzés következménye lehet, hogy a gyerekek kóros kisfejűséggel születnek. Védőoltás egyelőre nincs ellene, a zikát terjesztő tigrisszúnyog viszont már felbukkant Magyarországon.
A klímaváltozás miatt hazánkban is megjelenhetnek olyan kórokozók, amelyeket őshonos csípőszúnyogaink terjeszthetnek, illetve itthon is felbukkantak már olyan szúnyogfajok, amelyek új, veszélyes betegségek potenciális hordozói. Utóbbi körbe tartozik a koreai szúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a japán bozótszúnyog.
A szúnyogriasztás már a közeli jövőben egészségügyi jelentőséggel bírhat. Az új betegségeket igyekszünk bemutatni több részben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon című kiadványa segítségével. Most a zikáról lesz szó, korábbi cikkeinkről a szöveg alján talál linkeket.
A Zika-vírus
A zika egy arbovírus, azaz rovarok által terjesztett vírus. Ugandában fedezték fel, amikor kimutatták a Zika-erdőbe kísérleti okokból kihelyezett, majd lázas tüneteket mutató bundermakákóból. Később Afrika számos országában, Indiában, több távol-keleti országban és Mikronéziában igazolták az előfordulását, valamint több csípőszúnyogfajban is megtalálták.
A legjobban veszélyeztetett területek a trópusi övezetek és mediterrán öv, de a vírus bárhol megjelenhet, ahol az Aedes csípőszúnyogok megélnek. Európában jelenleg a Zika-vírus-fertőzés behurcolt eseteivel találkozhatunk, és ezek száma várhatóan nőni fog, mivel sokan utaznak a leginkább érintett régiókba. Mivel a vírus bizonyítottan terjed nemi úton is, így nem elhanyagolható az esélye, hogy a Zika-vírus hazánkban is terjedni tudjon.
A tigrisszúnyog és a betegség
A vírus gerinces gazdáinak a köre nem teljesen ismert. Leggyakrabban emberek és majmok fertőzéseit írták le, de egyes vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy kisemlősök (például rágcsálók) is fertőződhetnek. A zika terjedését elsősorban a csípőszúnyogokhoz tartozó Aedes fajok biztosítják, legfontosabb vektorai az invazív csípőszúnyogok, mint például az ázsiai tigrisszúnyog. Azt ugyan nem tudjuk, hogy a többi hazai csípőszúnyogfaj képes-e közvetíteni a vírust, de mérsékelt éghajlatú országokban még nem figyeltek meg ilyen esetet.
Emberekben a betegség általában viszonylag enyhe, a fertőzést követő néhány napos lappangás után az fertőzöttek nagyjából egyötödében alakulnak ki általános lázas tünetek (levertség, gyengeség, émelygés), bőrkiütések, izom- vagy ízületi fájdalmak és kötőhártya-gyulladás. A betegség általában jóindulatúan zajlik le, és néhány napon belül elmúlnak a tünetek.
Súlyos (például idegrendszeri) tünetek csak ritkán alakulnak ki, a tünetek alapján nem is lehet egyértelműen elkülöníteni a vírusfertőzéseket, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózishoz. A vírus ellen egyelőre sajnos nem áll rendelkezésre védőoltás, a legbiztosabb mód, ha a szúnyogcsípés ellen védekezünk a fertőzött területeken. Zika járvány kitörését követően jelentősen emelkedett a kóros kisfejűséggel született gyermekek száma, amiért a vírus volt a felelős.
Korábbi cikkeink az új betegségekről:
