Új szúnyogok terjeszthetnek új betegségeket

A hazánkban őshonos 50 csípőszúnyog mellé az utóbbi években három új, melegebb vidékről származó faj érkezett: a klímaváltozás miatt a szúnyogok elleni védekezés „kényelmi” kérdésből lassan egészségügyi megelőzéssé válik.

A szabadban töltött nyári esték komoly „megrontói” a szúnyogok, ha tömegesen támadnak, de álmatlan éjszakát még a hálószobába betévedt egyetlen vérszívó is okozhat. A szúnyogcsípés fáj, viszket, a vérszívás helyétől függően nagyon kellemetlen is tud lenni, de valljuk be, túlélhető. Számunkra, Magyarországon a szúnyogok terjesztette betegségek távoli országok gondjának, bajának tűnhet, pedig nem az.

A klímaváltozással egyrészt nálunk is megjelenhetnek olyan kórokozók, amelyeket 50 őshonos csípőszúnyogunk valamelyike, vagy akár több faj is képes terjeszteni. Másrészt pedig ugyancsak a globális felmelegedésnek köszönhetően itthon is felbukkantak már olyan fajok, amelyek új, veszélyes betegségek potenciális hordozói.

Nézzük, hogyan válhat a szúnyogok elleni védekezés „kényelmi” kérdésből egészségügyi megelőzéssé. Összeállításunk alapja az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon című kiadványa.

A vér az utódok fejlődéséhez kell

A csípőszúnyogok kórokozók terjesztésével évente közel egymillió ember halálért felelősek. Mind az öt földrészen jelen vannak összesen mintegy 3500 fajjal, hazánkban 50 őshonos és 3 újonnan betelepülő invazív fajuk van. A nőstények a tojásaikat vízfelszínre, talajra (vagy növényzetre), illetve faodvak falára rakják, a lárvák fejlődéshez állóvíz szükséges, áramló vizekben nem fejlődnek.

Az egynemzedékes fajok lárváinak fejlődése lassabb, akár 11 hónap is lehet, de a többnemzedékes fajok fejlődése hőmérsékletfüggő: nyári melegben akár egy héten belül eljutnak a tojástól az imágóig. A lárvák vagy szűrögetik a vizet, vagy az aljzaton vagy növények levelein lévő élőbevonatot (bentosz) fogyasztják. A kifejlett rovarok nagy energiatartalmú növényi anyagokkal, elsősorban nektárral táplálkoznak, de a nőstények a tojásrakáshoz vért is szívnak.

Kórokozók

Vérszívás során nyálat juttatnak az áldozatba, és ha a nyálmirigyükbe kórokozók is vannak, akkor azokat is az áldozatba injektálják. A nőstények vérszívása fajonként változó gazdákon történhet: madáron, kétéltűn, hüllőn, emlősön és természetesen vannak olyanok, melyek ezeknek a kombinációt preferálják. Az utóbbi fajok alkalmasak arra hogy állatokról emberre vigyenek át kórokozókat. A legismertebb, szúnyogok által potenciálisan terjesztett kórokozók:

• Nyugat-nílusi vírus,
• Usutu vírus,
• Chikungunya vírus,
• Dengue vírus,
• Sárgaláz vírus,
• Zika vírus,
• a malária kórokozói,
• a szívférgesség kórokozója,
• a bőrférgesség kórokozója.

További aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi 15 évben három ázsiai eredetű faj jelent meg hazánkban: ázsiai tigrisszúnyog, ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog. A továbbiakban részletesebben bemutatunk néhány betegséget, amelyeket fenti kórokozók idéznek elő.