Zajból ennyi már káros

Közismert, hogy a hosszú ideig tartó és hangos zajok halláskárosodást okoznak. De ebben az esetben mi számít túl soknak? Megmondjuk.

Zaj okozta halláskárosodásról akkor beszélünk, ha a belső fülben rejtőző apró szőrsejtek erős hangtól károsodnak. Minél hangosabb, annál rövidebb időn belül. A hang erősségét decibelben mérik, a suttogás 30, a beszédhang 60 decibel. Egy mentőautó szirénája 120 decibel, és ez az a határ, amely közvetlen közelről már fájdalmas az emberi fül számára.

Halláskárosodást a zaj puszta ereje és a magas decibel rezgések is képesek okozni. Számít tehát a hangerő és az is, mennyi időt vagyunk kitéve a zajártalomnak. Tudósok a munkahelyi halláskárosodást vizsgálva állapították meg: állandó 85 vagy annál nagyobb decibel már halláskárosodást okozhat, és idővel fennáll a hallásvesztés lehetősége.

Tudva, hogy például egy MP3-lejátszó nagyjából 105 decibelre képes, azt javasolják, legfeljebb 15 percig tegyük ki fülünket 100 decibelt meghaladó hangerősségnek. Vékony a határ, mert a rendszeresen, több mint egy percet meghaladó 110 decibel már maradandó halláskárosodás veszélyével jár.

És honnan tudjuk műszer nélkül, mikor vagyunk ártalmas hangerőnek kitéve? Ha már meg kell emelni a hangunkat, hogy a közelben álló beszélgetőpartnerünk megértse a mondandónkat. Ha a fülben ideiglenesen csengő vagy zümmögő hang jelentkezik.