Zöld barátunk, a borsó

Most még frissen is hozzáférhető, később fagyasztva, szárítva, különféle termékek összetevőjeként fogyasszuk. Mert megéri.

A borsó Közép-Ázsiából származik, és egész régről, 7-8 ezer évvel napjaink előttről vannak bizonyítékok a termesztésére. A zöldborsó, ahogy ma ismerjük, a XVII. század végén indult hódító útjára Európában, ekkor a divatos francia hölgyek nagy lakomák végén csipegették a drága csemegét.

Gazdag A-vitaminban, amely segíti a szem egészségét és a gyulladásos betegségek gyógyulását, emellett magas C-vitamintartalma és többféle B-vitamin is megtalálható benne. Az ásványi anyagok közül a magnézium és a kalcium emelkedik ki, de van benne vas, kálium, foszfor, cink és mangán. A két első elemet azért emeltük ki, mert a borsó kifejezetten előnyös arányban tartalmazza őket, a magnézium ugyanis önmagában erősít és segíti az izmok, a csontok gyógyulását, emellett elősegíti a kalcium felszívódását és beépülését.

A zöldborsó tehát jótékony hatással bír tehát a csontokra és az izmokra, az emésztésre, hozzájárul a gyulladások és érrendszeri betegségek legyőzéséhez. Magnézium- és mangántartalma hozzájárul a szív egészséges működéséhez és a vérnyomás normalizálásához. Rosttartalma javítja a bélmozgást, vagyis fogyókúrázóknak éppúgy ajánlott, mint akiket székrekedés gyötör.

Akkor a leghatékonyabb, ha frissen és nyersen fogyasztjuk. De ha bioterméket vásárolunk biztosak lehetünk benne, hogy a bármilyen formában történő feldolgozás során a lehető legkevésbé sérültek értékes hatóanyagai.