Stroke, infarktus lehet a kevés alvásból

A tartós fáradtság teljesítménycsökkenéshez, koncentrációzavarhoz, akut betegségekhez vezet. Nem mindegy, milyen a hossza és minősége, amin mi magunk is sokat javíthatunk.

A legjobb szó talán nem is a fáradtság, hiszen azt időnként megtapasztalva nincs semmi gond, hanem mondjuk inkább azt, kimerültség. Az egészség fenntartásához egy felnőttnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége, és ha valaki hosszú időn keresztül kialvatlan, az bizonyítottan növeli a magas vérnyomás, az elhízás, a depresszió, a szívbetegségek és a stroke rizikóját. Van, amikor az alvászavarral érdemes már szakemberhez fordulni, de sokszor saját magunkon tudunk segíteni.

Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus szerint a könnyű elalváshoz és kielégítő éjszakai pihenéshez érdemes rutinokat bevezetni. Például:

• Elalvás előtt kapcsolja ki a tévét és inkább olvasson, relaxáljon, de ne a hálóban. Az ágyba csak akkor feküdjön ha úgy érzi, el is tud aludni. 
• Fontos a megfelelő, lehetőleg jó minőségű matrac és párna.
• Délután már ne fogyasszon élénkítőket, mint kávé, tea.
• Ha lehet, sötétítse el teljesen a hálószobát. 
• Amennyire lehet, a legnagyobb csendben aludjon – használjon akár füldugót.

Fáradtság ellen önmagában is hatásos a kiegyensúlyozott, zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, fehérjékre és tejtermékekre épülő étrend. Fontos a megfelelő mozgás is, ami az ajánlások szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgás. Két kardioedzés között nem telhet el 72 óránál több, egy alkalom pedig nem lehet 30 percnél rövidebb.

A leglényegesebb talán mégis a stresszkezelés. A tartós, kezeletlen stressz a kimerültség és a későbbi betegségek egyik legkomolyabb rizikófaktora.