HATÓANYAGOK

A friss, ép fokhagymában (Aliit sativi bulbus recens) található fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin (kb. 1%). Ez az elővegyület a hagymacikkelyek felaprítása, összezúzása során az addig elkülönített alliináz nevű enzim hatására allicinné alakul át. Ez utóbbi fűszeres szagú, bakteriosztatikus hatású, bomlékony anyag, melyből részben a szagtalan ajoén képződik, részben a fokhagymára jellemző szagú, illékony vegyületek.

A termés kb. 5 mm átmérőjű fehér vagy sárgás árnyalatú, áttetsző, gyöngyszerű álbogyó, benne egyetlen, enyves, lapos maggal. Rendszerint 2-3 álbogyó képződik egymás mellett; télen érnek be, madarak fogyasztják és terjesztik, a magvak a fák ágain csíráznak.

A szár 1,5-2 m hosszú, a levelek páratlanul szárnyasán összetettek. A fürtvirágzatok levélhónaljiak, hosszuk a levelekével megegyező, a virágok pillangósak, ibolyaszínűek. Májustól júliusig virágzik. A termés kb. 2,5 cm hosszú, bőrnemű, csupasz hüvely. A növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom-görcsoldásra is. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorsavtúltengés okozta nyálkahártya-sérülések esetén. Gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt gyomor- és nyombélfekély kezelésében, ezen kívül erősen édes íze miatt ízjavítóként használják. Túlzott mértékű fogyasztása magas vérnyomást okozhat.

Elsősorban gyulladásgátlóként használjuk. Belsőleg mandula-, orrmandula gyulladásra javasolt, de vastag-és vékonybélgyulladásra, gyomorhurutra, bélférgességre is kiváló. Cisztát, miómát vagy endometriózist együttesen belsőleg és külsőleg (pakolással és öblögetéssel) tud gyógyítani. Étvágyjavító, vértisztító. Mosogatással ajánlott bőrkiütésekre, lábszárfekélyre és egyéb, nehezen gyógyuló sebekre. Külsőleg van szemtisztító hatása is. Kúraszerűen 6 hétnél tovább nem ajánlott a napi fogyasztása.

Tüskés szárú cserje. A levelek páratlanul szárnyasán 5-7 levélkéből összetettek, két pálhájuk a levél gerincéhez forrt. A virágoknak jól fejlett, serlegszerű vacokjuk van, ezen 5 csészelevél, 5 rózsaszínű sziromlevél, nagyszámú porzó képződik, a vacokban találhatók a magházak. Májusban, júniusban virágzik. Az áltermés (csipkebogyó) kialakulásában a vacok is részt vesz, éretten piros színű és benne nagyobb számú aszmag képződik (ezek a tulajdonképpeni termések), utóbbiak szögletesek, sárgák és merev szőrképletek veszik körül.

A termések kocsányait (Cerasorum stipites vagy Cerasi stipes) értékesítik. Fő hatóanyagaik flavonoidok (dihidrovogonin, főleg a cseresznye kocsányaiban, továbbá genisztein, naringenin, kvercetin, procianidinek mindkét faj esetében). Emellett számottevő mennyiségű káliumsót is tartalmaznak.

Hatóanyagok: A gyökér drog tartalmaz szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert, a levél és herba flavonoidokat, fahéjsavakat, ásványi anyagokat, aszkorbinsavat, hangyasavat, a szőrökben pedig acetil-kolint, hisztamint, szerotonint tartalmaz. Gyűjtés: A csalán levelét és gyökerét is hasznosítják. Levelét március-áprilisban, gyökérzetét pedig ősszel vagy tavasszal szokták gyűjteni. Hatások: erősítő, vértisztító, vizelethajtó.

Az erősen szétágazó citromfűcserje 30-70 cm magasra nő, levelei keresztben átellenesen állnak, nyelük 2 cm hosszú, virágai álörvökben állnak, kicsinyek, pártájuk fehér. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Hatóanyagok: illóolajok (citronellál, citrál), cseranyagok, flavonoidok, kávésav. Gyűjtés: Hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) érdemes szedni, a leveleket a virágzás kezdetén, július-augusztusban. Hatások: elsősorban nyugtató, vegetatív harmonizáló hatással rendelkezik, de és vírusölő hatása is van.

Vetése április hóban történik, de nem frissen trágyázott földbe, gyűjtése pedig nem sokkal a virág nyílása után, mert különben szép színét szárításnál elveszti. Ez gyógynövényként történő alkalmazásánál nagyon fontos, hiszen a hatóanyag a virág festékében található. Általánosan javallt: magas vérnyomásra, immunerősítésre, bőrproblémákra. Ha napfényen szárítjuk, szintén elveszti színét. Minél szebb színt sikerül megőriznünk, annál értékesebb szirmokhoz jutunk.

Általánosan javallt: méregtelenítésre, emésztőszervi betegségekre, húgyúti fertőzésekre, gyulladások csökkentésére. A búzafű méregtelenít és növeli az energiaszintünket. Tökéletes fehérjeforrás megfelelő arányban tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Az egyik leggazdagabb A-vitamin forrás. Lúgosító hatású, kimagasló magnézium és kalciumtartalommal. Egyenlő arányban gazdag E-, F-, K-, és B-vitaminokban. Tizenhétféle aminosav található meg benne, ebből nyolc olyan, amelyet a szervezet nem képes önmaga előállítani.

A borsos varjúháj gyógynövényként való alkalmazása ellen általában az a legfőbb érv, hogy mérgező. Ez azonban csak nagyobb mennyiségben ütközik ki, mindazonáltal egyesek esetében már kis adag is hányást, hasmenést okozhat. Súlyosabb esetekben paralízist, vagy légzési nehézségeket is kiválthat.

A görög mitológia szerint Hádész, az alvilág istene beleszeretett a gyönyörű nimfába, Minthébe. Féltékeny felesége azonban Minthét növénnyé változtatta. Hádész a növényt nimfáról nevezte el, finom illattal és gyógyító erővel ruházta fel. Az ókori görög a lucullusi lakomák után mentaágakat rágcsáltak, hogy így serkentsék az emésztést. Illóolaját a kozmetika-, illatszer-, gyógyszer-, és élelmiszeripar alkalmazza fogkrémek, samponok, rágógumik gyártásánál.

Hatóanyagok: illóolajat (terpinén-4-olt, pinént, szabinént), flavonoidokat, katechin cseranyagokat, invert cukrokat, sok C-vitamint tartalmaz. A C-vitamin a tárolás során lebomlik. Az illóolaj egyik alkotórésze az alfa-, és béta-pinén irritálhatja a vesét. Gyűjtés: Érett bogyótermését gyűjtjük. Hatások: Erős vizelethajtó, húgyúti fertőtlenítő, vese-, és epekőoldó, étvágyjavító. Gyógyászati felhasználás: belsőleg: elsősorban vizelethajtókén, ill. hólyaghurut esetén alkalmazzák. Étvágyjavító hatását teltségérzettel járó emésztési zavarok esetén használhatjuk ki. Légzőszervi megbetegedések elleni teakeverékek alkotórésze is lehet.

A virágok bíborpirosak. A termés kaszat. Két rokonfaj gyökerei is gyűjthetők. Az egyik a kis bojtorján (Arctium minus Hill. Bernh.), melynek virágzatai kisebb átmérőjűek, levélnyelük üres, nem tévesztendő össze a csak a neve szerint hasonló apróbojtorjánnal vagy párlófűvel (Agrimonia eupatoria L.) A másik a pókhálós bojtorján (Arctium tomentosum Mill.), melynek virágzatain fehéres szőrképletek találhatók. Mindhárom faj utak mentén, emberi települések közelében, csalitokban, erdők szélén közönséges.

A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat mint a szambunigrint. Gyűjtés: Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik. Hatások: Virág: immunerősítő, lázcsillapító (izzasztó). Bogyó: hashajtó, vizelethajtó. Gyógyászati felhasználás: a bodzavirág teát meghűléses megbetegedésekben és influenzában lázcsillapítóként és immunstimulánsként használják. A bogyókból készített savanyú lekvár kiváló hashajtó, vizelethajtó, vértisztító. Enyhe hashajtó hatást kisgyerekeknél és szoptatós, vagy terhes anyáknál is kihasználhatjuk. Vizelethajtó tulajdonsága felhasználható magas vérnyomásnál, lábduzzanatoknál. A leveléből készült teát reumás panaszokra és lázcsillapításra ajánlják.

Észak-Amerikából származik, nálunk dísznövényként is termesztik. Magvetéssel szaporítható mély, termékeny, közepesen áteresztő talajban, a legszebb példányokat pedig tőosztással. Évelőágyakba vetik 40 cm-es sor-és tőtávolságra, napos helyre. Földfeletti részeit (Echinaceae herba) és gyökerét (Echinaceae radix) értékesítik. Jellemző hatóanyaga az echinakozid nevű glikozid (kb. 1%), melynek szerkezetében a kávésav észtert képez piroszőlő-savval, ehhez 3 cukormolekula kapcsolódik (az E. angustifolia gyökereiben).

Termése hosszúkás kaszat. Júliusban, augusztusban virágzik. A kardi (Cynara cardunculus L.) szintén dél-európai, kifejezetten tövises, levelei és virágzatai kisebbek. Az articsóka fejlődésének elején igényel több nedvességet, később szárazsággal szemben ellenálló. Télen, összefüggő hótakaró hiányában, könnyen kifagy. A levelek gyors fejlődése évi 4-6 gyűjtést tesz lehetővé. Hatóanyagai és felhasználása: az articsóka levele (Cynarae folium) legalább 1% polifenolt és 0,2% flavonoidot tartalmazzon. Polifenoljai közül legfontosabb a cinarin, mely két kávésav-, és egy kinasav-molekula között kialakuló észter.

A végálló fővirágzat alatt még 1-3 (ritkán 4-5) kisebb fészekvirágzat is kifejlődhet. Májustól augusztusig virágzik. Termése kaszat, sárgás bóbitával. A Kárpátokban kaszálókon, nedvesebb legelőkön, sziklás helyeken található, gyakoribb az Erdélyi Sziget-hegységben. Ritkuló félben van, ezért a vadon termő állományok védelemre szorulnak. Nehezen termeszthető. Helyette - éppen természetvédelmi okokból - több európai országban termesztik az észak-amerikai, dúsan elágazó, ezért sokkal több virágzatot fejlesztő Arnica chamissonis Less. nevű fajt, főleg a subsp. foliosa (Nutt.) Maguire alfajt.

A chilibors, cayenne-i bors szinonim nevei: amerikai paprika, angol paprika, aranybors, guineai bors, ördögbors. Nem borsféle, hanem nagyon csípős, hegyes, piros, a trópusokon termő paprikafajta, a hazánkban is termesztett cseresznyepaprikának egy közeli rokona. Neve a tupi indiánok quiínia („paprika”) szavából származik és valószínűleg összefügg a dél-amerikai Cayenne város nevével is, amelynek környékén az európaiak először ismerhették meg a csípős paprikát.

A kerti zsázsa (Lepidium sativum) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj. A legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény: a vetés után 12–14 nappal már fogyasztható. Népi nevei: salátatorma, vadmustár, szépítőfű, kányafű, kerti tormafű, kerti rézsuka, kis zsázsafű).

A feltehetően legidősebb tönkölyleletek az újkőkorból származnak, többek között az Ulm közelében levő Feder-tó vidékéről. A tönköly, mint jelentős területet elfoglaló gabona csak a késő bronzkor óta mutatható ki Európában. A Kaukázus déli peremének településeiből származó, eddig ismert legrégebbi tönkölyleleteket a Kr.e. VI. évezredre becsülik.

A szurokfű, közönséges szurokfű vagy vadmajoránna latin nevéből újabban oregánónak is nevezik (Origanum vulgare L.) a szurokfüvek nemzetségébe tartozó fűszer és gyógynövény. Nevének eredete a latin origanum nyomán keletkezett, amely a görög origanon folytatása és az orosz (‘hegy’) és ganosz (‘szépség, dísz’) szavakból tevődött össze.

A majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa (Adansonia digitata) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, amályvavirágúak (Malvales) rendjébe, a mályvafélék (Malvaceae) családjába és a gyapjúfaformák (Bombacoideae) alcsaládjába tartozó faj. Az első, 14. századi leírás Ibn Battúta arab utazótól származik. Könyvében leírja a hatalmas törzsű fákat, amelyeknek különös tulajdonsága, hogy képesek nagyobb mennyiségű vizet tárolni.

A Saw Palmetto (Serenoa repens, fűrészpálma) a pálmafélék családjába tartozó faj, Amerika délkeleti részén őshonos (Mexikó, Florida, Dél-Karolina, Luisiana). A pálmafélék között alacsony növésűnek számít a maga 0,7-2,2 m magasságával, ezért törpe pálmának is nevezik. Fényes zöld levelei hegyesek és hosszúak, virágai sárgák vagy elefántcsont színűek.

A fűrészpálma (Serenoa repens-Saw Palmetto) a pálmafélék családjába tartozó faj, Amerika délkeleti részén őshonos (Mexikó, Florida, Dél-Karolina, Luisiana). A pálmafélék között alacsony növésűnek számít a maga 0,7-2,2 m magasságával, ezért törpe pálmának is nevezik. Fényes zöld levelei hegyesek és hosszúak, virágai sárgák vagy elefántcsont színűek.

A spárga -latin nevén Asparagus Officinalis- egyike a legértékesebb zöldségféléinknek. Étkezésre a földalatti megvastagodott csíraszerű hajtásait használjuk, innen eredhet egy kevésbé ismert magyar neve, a csirág is. Népiesen nyúlárnyéknak is hívják a kihajtott zöld lombozata alatt megbúvó vadnyulak miatt. A görögök mintegy 2500 évvel ezelőtt már minden bizonnyal számon tartották a spárgát. Nevét is azóta jegyzik, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent.

A papaya egy körteformájú gyümölcs zöldessárga vékony héjjal. Gyümölcshúsa puha, lédús és érett sárgabarack illata van. A Karib-szigeteken őshonos, papaya- vagy dinnyefa, ma a trópusok egyik legelterjedtebb haszonnövénye. Azon ritka növények közé tartozik, melynek minden részét (a gyökerétől a magjáig) hasznosítják. A 7-10 méter magasra növő fát borító rostos háncsból kötelet készítenek.

A máriatövis (Silybum marianum) vagy másik nevén tejbogáncs a zárvatermők közé, a fészkesvirágúak családjába tartozó növény. A Silybum Adans nemzetség egyik bogáncsa. E virágos növény Európa mediterrán vidékeink, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten őshonos. A tejbogáncs elnevezés a leveleitől ered, melyeket, ha felsértünk, akkor fehér nedv fröccsen ki belőlük.

A homoktövis sarjtelepes, sűrű bozótokat alkotó ágas-bogas 3-5 méter magas lombhullató, szélporozta tövises cserje. Keskeny levelei felül szürkés zöldek, alul ezüstös-fehérek. Kétlaki virágai a lombfakadás előtt, áprilisban nyílnak. A női példányon tömegesen fejlődő, fényes narancssárga, bogyószerű, húsos termése augusztustól díszít. Termése vitaminokban gazdag.

A mangosteen, magyarul mangosztán, egy Thaiföldről származó gyümölcs, amelynek lelőhelyén is rendkívüli gyógyító erőt tulajdonítanak. Egy ősi legenda szerint, Buddha napkeltekor egy fehér elefánton az erdőben járva megpillantotta és megízlelte a gyümölcsöt. Jótékony hatását érezve megáldotta a mangosteent, és a mennyország ajándékaként az embereknek adományozta.

Az acerola vagy barbadoszi cseresznye (Malpighia glabra, cereso, escobillo, health tree, Puerto Rican cherry) mintegy öt méter magasra megnövő, lombhullató fa, amely nagy mennyiségű, 1-2 cm átmérőjű, piros gyümölcsöt terem, ezek puhák, lédúsak, kellemes zamatúak. Az acerola fa vadon nő, de termesztik is Brazíliában, Dél-Amerika északi vidékein, Közép-Amerikában és Jamaikában.

A brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. italica) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Ősének egy kaukázusi őskáposztát tartanak, mások egy krétai vadkáposztát feltételeznek felmenői között. Jelenlegi formájában - úgy tartják - a Földközi-tenger vidékéről származik. Már a rómaiak is kultúrnövényként termesztették.

A Spirulina platensis egy fonalas cianobaktérium-faj, mely nagy mennyiségben fordul elő trópusi és szubtrópusi vizekben. A spirulina elnevezés onnan ered, hogy a soksejtű fonal spirálszerűen feltekeredik. Az alga a tenger gyógyító erejét hordozza magában, az Amerikai Egyesült Államokban az egészség-slágerlista élén áll. Nincs még egy olyan növény, ami ennyire gazdag lenne mikrotápanyagokban: az algák szinte minden vitamint tartalmaznak, ehhez jön még 41 féle ásványi anyag.

Az algakutatást még a NASA kezdte el, hogy az űrhajósok minél töményebb koncentrátumban jussanak megfelelő táplálékhoz az űrben. 1kg alga 100.000 liter tengervíz hatóanyagát tartalmazza, vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, aminosavak formájában, magasabb koncentrációban jódot, amely serkenti az anyagcserét, és támogatja ez által a súlycsökkenést. Nyugat-Európa magas ásványtartalmú, kristálytiszta vizeiben honos.

A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat. A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt övtengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak.

Állítólag az összes növény közül a chlorella tartalmazza a legtöbb klorofillt, illetve jelentős arányban tartalmaz B-, C- és E-vitaminokat, foszfort, káliumot, magnéziumot, kalciumot, valamint nyomelemeket: vas, mangán, cink, réz, kobalt (aminosav kelát-kötésben). A chlorella azonban többrétegű cellulózból álló sejtfallal rendelkezik, amelyet az emberi emésztőrendszer nem képes feltörni. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő eljárással felnyissák a sejtfalat, és kivonatokat készítsenek az algából.

Az AFA (Aphanizomenon Flos Aquae) jelentése: "a víz láthatatlan virága". A faj a cyanobaktériumok csoportjába tartozik, főként fehérjék alkotják, és valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza. Érdekessége, hogy ezeket a fehérjéket szervezetünk ötször jobban képes felszívni és hasznosítani, mint az állati eredetű fehérjéket. Az algák és azok közül is kék-zöld alga kedvező élettani hatásait már évtizedek óta ismerik. Ezek közül is kiemelkedik a Klamath tóban található AFA alga.

A propolisz vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a dolgozó méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek. Ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag, melyet a fák rügyeiről, fiatal ágairól, levélnyeleiről gyűjtenek be a méhek, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. A méhcsalád láthatatlan védelmét képezi a propolisz: egy erős, nagy mennyiségű propoliszt termelő családban gond nélkül elpusztítja a vírusokat és baktériumokat.

A halolaj igen kevés D- és A-vitamint tartalmaz, de a csukamáj olajban van DHA és EPA is. Azonban ha terápiás mennyiségű EPA-t és DHA-t akarnánk kinyerni a csukamáj olajból, akkor valószínűleg túllépnénk az ajánlott napi D- és A-vitamin mennyiségét. Omega-3 telítetlen zsírsavak szükségesek a prosztaglandinok és más élettani anyagok képződéséhez az emberi szervezetben. A prosztaglandinok hormonszerű anyagok, amelyek nagyon fontosak az ízületek épségének megtartásában.

Japán déli, illetve Kína délkeleti részén élő pillangós virágú babfajta. Kínai orvoslás közkedvelt terméke, elsősorban tea formájában fogyasztják. Kínai orvoslás közkedvelt terméke, elsősorban tea formájában fogyasztják. A kudzu (Pueraria lobata) mint egzotikus dísznövény került Japánból az USA centenáriumi kiállítására 1876-ban, ahol nagy levelei és virágának kellemes illata miatt hamar a kertészek kedvencévé vált.

A hagyományos indiai gyógyászatban, a több ezer éves múltra visszatekintő Ájurvédában ősidők óta alkalmazott gyógyító szer. Már i. e. 600-ban Asszíriában is feljegyezték jótékony hatásait. Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész ugyancsak megemlíti, míg  az indiai népi gyógyászat és gasztronómia évezredek óta alkalmazza.

Az első feljegyzések 5000 évesek róla, úgy tartják, ennek a kis gyümölcsnek köze van a Kína észak-nyugati tartományaiban élő emberek meglepően magas életkorához, kitűnő egészségi állapotához és fizikumához. Shen Nung (Kr.e. 475) gyógyszerkönyvében említést tesz róla, Ben Zao Gen Mo (a Ming dinasztia gyógyszerkönyve) pedig máj- és veseelégtelenség, cukorbetegség, látászavar esetén ajánlja.

Észak-Brazíliában, az Amazonas vidékén élő emberek már több száz éve fogyasztják, gyógyító hatása legendás, az açai az anyatermészet igazi ajándéka, mely az esőerdőkben nő, és tápanyagban gazdag, a sportolókat, és az egészséges életmódot kedvelőket szólítja meg szerte a világon. Az açai pálma gyümölcse apró csonthéjas gyümölcs. A termés kb. 25 mm átmérőjű, és a pálmákon csomókban nő.

Tápláléka szinte valamennyi halfaj és melegvérű állat, amelyet zsákmányolhat. Támadás közben, a nagy fehér cápa megemeli az orrhegyét, és befordítja a szemeit. Az állkapcsok hatalmas csapdaként mozdulnak előre, és összecsapódnak az áldozat felett. Ezt követően a cápa az oldalára fordul, és egy darab húst tép ki áldozatából. Nagyobb méretű préda esetén egy nagy cápánál ez akár 60-70 kilogrammos is lehet.

A nagyon tápláló, sok proteint és olajat tartalmazó terméshúst (zsiradéktartalma mintegy 25%) nyersen fogyasztják. A mexikói fajának a neve Persea gratissima. A legelterjedtebb fajta a sötét színű, durva héjú Hass avokádó, a finom héjú, világoszöld Fuerte avokádó, illetve tavasszal előfordulhat a nagy kerek Reed avokádó.

A fekete nadálytő (Symphytum officinale), népies nevén forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó növényfaj. Nedves réteken, mezsgyéken, vizes gödrökben és csatornák mentén termő gyógynövény. Előfordul sövényeken és törmelékhalmokon is. Egész nyáron át virágzik. Érdes levelei hegyes csúcsban végződnek.

Csokorba kötve és megszárítva, bármikor otthon is elővehetjük. Kozmetikumokban bőrnyugtató hatását használják, teája felfázásra, szinte minden női problémára, de akár a sebgyógyításra is kiváló. A legenda szerint a közönséges cickafark (Achillea millefolium) latin nevét Akhilleuszról, a görög mitológiai hősről kapta, aki miután, egy kentaur kitanította a gyógyfüvek használatára, a csatákban megsérült katonák vérző sebeit cickafarkkal kezelte, de a növény a kínai kultúrának is szerves része, állítólag a híres kínai tanítómester és filozófus, Konfúciusz sírja körül is ez a növény virágzik.

Annak ellenére, hogy kis hazánkban szinte csak egy fajtája, a Cayane ananász kapható, addig világszerte több száz fajtáját tartják számon. Mind közül a legédesebb a Victoria ananász, melynek színe sötétebb az ismerteknél. Nem csak sárga, hanem piros ananász (Red Skin) is létezik, melynek neve is elárulja, hogy pirosas héjjal rendelkezik. Nagyon fontos, hogy friss ananászt fogyasszunk, mert a konzerv ananász általában cukros lében van tartósítva, emellett rengeteg adalék anyagot tartalmaz. 

A közönséges vadgesztenye vagy vadgesztenyefa a szappanfafélék családjában a vadgesztenye nemzetség legismertebb faja, népies neve bokrétafa, lógesztenye. Magas termetű fa, levelei 5-7 levélkéből tenyeresen összetettek. Márciusban nyíló, dús, fehér virágzata, valamint a tüskés tokban érő fényes, gesztenyebarna magjai tették különösen kedveltté. A vadgesztenye termése mérgező, még ha a szaponinok mérgező hatása igen csekély is.

A humuszanyagok a fő összetevői a természetes szerves anyagok, mint a talaj és a víz, valamint a geológiai szerves maradványok. Ezek főleg tavi üledékekben, tőzegként, barnaszénkén és palaként lelhető fel. A humuszanyagok szerkezeti és kémiai fogalmakkal nem definiálhatók, nem egységes kémiai vegyületek. Emiatt nehéz őket pontosan jellemezni. A humusz jelenlétére utal a jellegzetes barna szín a bomló növényi anyagoknál, és hozzájárul a felszíni talaj barna vagy éppen fekete színéhez.